Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

438 286. szám. szükségesnek — a fegyelmi eljárás folyamán bármikor felfüggesztheti a tisztviselőt állásától, ha : 1. a valószínűsített vád olyan sú­lyos, hogy az bebizonyítása esetében szolgálattól felmentés, vagy hivatal­vesztésbüntetést vonhat maga után, vagy 2. a tisztviselő terhére rótt cselek­ménynek már a gyanúja is indokolttá teszi, hogy a tisztviselő a hivatal tekintélye, vagy a közérdek szem­pontjából távoltarttassék hivatalától, vagy 3. a tisztviselő továbbműködése veszélyeztetné a vizsgálat eredményét, vagy helyrehozhatatlan kárt okoz­hatna, vagy 4. a tisztviselő ellen bűnügyi eljá­rás van folyamatban. (2) Fel kell függeszteni állásától a tisztviselőt,- ha őt gondnokság alá helyezték, vagy ellene a kényszer­egyességi eljárást, vagy a csődnyitást jogerősen elrendelték, ha őt bűnvádi eljárás során vád alá helyezték, vagy az 1896 : XXXIII. t.-e. 281. §-a értel­mében a főtárgyalásra közvetlenül megidézték, végül ha ellene még nem jogerős fegyelmi határozat hivatal­vesztésbüntetést állapított meg. (3) A felfüggesztést elrendelő vég­határozat, illetőleg a véghatározatnak felfüggesztést elrendelő része ellen egyfokú fellebbezésnek van . helye ahhoz a fegyelmi hatósághoz, amelyik a felfüggesztést elrendelő hatóság fölött áll. A jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. Ha a felfüggesztést a miniszter rendelte el, határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. (4) A felfüggesztés rendszerint nem terjedhet tovább hat hónapnál. Ezt a határidőt a belügyminiszter indokolt esetben még hat hónappal meghosz­szabbíthatja. További meghosszabbí­tásnak csak akkor van helye, ha az üggyel kapcsolatosan büntető eljárás is van folyamatban, vagy ha az ügy befejezése az eljárás alatt álló tiszt­viselőnek magatartása miatt akadá­lyokba ütközik. (5) A felfüggesztést meg kell szün­tetni, mihelyt elrendelésének oka meg­szűnt. A még nem jogerős fegyelmi határozat egymagában nem elég alap a felfüggesztés megszüntetésére. (e) A felfüggesztés megszüntetését az a hatóság rendelheti el, amelyik a felfüggesztést elrendelte, vagy ame­lyik e fölött áll. (7) A hivataltól felfüggesztett tiszt­viselő felfüggesztésének tartama alatt ;— lakáspénzén és családi pótlékán felül —- élelmezési illetményben ré­szesül. Az élelmezési illetmény a tiszt­viselő fizetésének egyharmad részéből áll, amelyet a törvényhatóság első tisztviselőjére nézve a belügy miniszte­ter, a többi tisztviselőre nézve a törvényhatóság első tisztviselője — a tisztviselő kérelmére — indokolt esetben a fizetés feléig felemelheti. (s) A felfüggesztés ideje alatt a tisztviselőt a tényleges működéssel járó terhes illetmények és átalányok nem illetik meg. (9) Abban a kérdésben, hogy a fegyelmi eljárás jogerős befejezése után egészen vagy részben kiadas­sanak-e vagy sem a tisztviselőnek vagy ellátásra jogosult hozzátarto­zóinak a felfüggesztés tartama alatt visszatartott fizetésrészletek, a fe­gyelmi hatóság a fegyelmi határozat­ban határoz. Ha a fegyelmi hatóság a tisztviselőt felmentette, vagy csak dorgálással büntette, a fizetés vissza­tartott részleteit feltétlenül ki kell adni ; ha pedig a fegyelmi határozat hivatalvesztést állapított meg, a vissza­tartott illetményeket nem lehet kiadni. (io) Ha a fegyelmi határozat nem állapított meg szolgálattól felmentés-, vagy hivatalvesztésbüntetést, annak jogerőre emelkedése után a tisztvise­lőt állásába azonnal vissza kell he­lyezni. Ha ellenben a tisztviselőt állá­sától szabályszerű fegyelmi határozat, vagy hivatalvesztést megállapító bün­tetőbírósági ítélet alapján mozdították

Next

/
Thumbnails
Contents