Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

432 286. szám. ugyanabba, vagy magasabb fizetési osztályba sorozott állásokban eltöl­tött ; azt a szolgálati időt azonban, amelyet az érvényben álló jogsza­bályok szerint a fizetési fokozatokba való előlépésnél nem lehet beszámí­tani, a magasabb fizetési osztályba való előléptetésnél sem lehet figye­lembe venni. Azt a szolgálati időt, amelyet a tisztviselő valamely ma­gasabb állásban annak végleges, vagy fegyelmi felfüggesztés okából bekö­vetkezett ideiglenes megüresedése alatt helyettesként töltött el, az illető magasabb állásra történt végleges al­kalmazás esetében ebben a magasabb állásban el töltöttnek kell számítani. E törvény végrehajtása során az első besorozás alkalmával az ugyanazon csoportba sorozott állások bármelyi­kében eltöltött szolgálati időket együtt és úgy kell számítani, mintha azok ennek a törvénynek a hatálya alatt teltek volna el. (le) A városi vagy községi szolgá­latban állami rendszerű fizetési osz­tályba sorozott tisztviselői állásban eltöltött szolgálati időt esetenkint, a fennforgó körülmények mérlegelése mellett, a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával, a magasabb fizetési osztályba és fokozatba való előlép­tetés szempontjából figyelembe lehet venni. (17) Magasabb fizetési osztályba csak azt lehet előléptetni, aki hiva­tali kötelességeinek kifogástalanul megfelel. A magasabb fizetési osz­tályba nem lehet előléptetni azt, aki fegyelmi eljárás alatt áll, vagy akit az utolsó évben egyszer, vagy az utolsó három év alatt kétszer jog­erősen pénzbüntetéssel, vagy maga­sabb fizetési osztályba vagy fokozatba való előlépésnek elvonásával büntet­tek, az utóbbit az alatt az idő alatt, amíg ennek a büntetésnek a hatálya tart. Ha a fegyelmi eljárás alatt ál­lott tisztviselőt utóbb jogerősen tel­jesen felmentették, az előléptetést a törvényhatósági bizottság a tisztviselő javára visszamenőleg is megállapít­hatja attól az időponttól, amelytől kezdve reá nézve az előléptetési lehe­tőség megnyílt. (is) A vármegyei tisztviselőknek fizetési osztályokba beosztását az alispánra nézve a belügyminiszter, a többi tisztviselőre nézve az alispán állapítja meg. A fizetési osztály ma­gasabb fizetési fokozataiba való elő­léptetést valamennyi vármegyei tiszt­viselőre és egyéb alkalmazottra nézve az alispán végzi. (19) A magasabb fizetési osztályba sorozásra való igényt az alispánra nézve a belügyminiszter állapítja meg. Az előléptetés jogát a többi válasz­tott tisztviselőre nézve a törvény­hatósági bizottság közgyűlése, a kinevezett tisztviselőkre nézve a fő­ispán gyakorolja. A választott tiszt­viselők előléptetése kérdésében a vár­megyei tisztviselők nem vehetnek részt a szavazásban. A határozat bel­ügyminiszteri jóváhagyásra szorul, de a jóváhagyást csak akkor lehet meg­tagadni, ha az előléptetés a jelen §.­rendelkezései ellenére történt. (20) A törvényhatósági bizottságnak az ellen a határozata ellen, amellyel a tisztviselőt magasabb fizetési osz­tályba előléptette, csak a főispán, vagy a tiszti főügyész, és csak azon a címen fellebbezhet, hogy az elő­léptetés a jelen §. rendelkezései elle­nére történt. (21) Az előléptetést megtagadó tör­vényhatósági bizottsági határozat ellen az érdekelt tisztviselő, a főis­pán, vagy tiszti főügyész, de csak jogszabálysértés miatt fellebbezhet a belügyminiszterhez, aki végérvénye­sen dönt. A főispán határozata ellen az érdekelt tisztviselő hasonló alapon fellebbezhet, {22) Az előléptetés és a pótlékban részesítés kérdésében az előfeltételek beállása után hivatalból kell hatá­rozni.

Next

/
Thumbnails
Contents