Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-268
34 268. szám. gróf Károlyi László tarpai ingatlanának kőristagból csupán 185 holdnyi ingatlant fog meghagyni, a többit megváltja. Azt lehet hinni, hogy a nevezett bíró részéről gróf Károlyi személye vagy birtoka ellen megnyilvánuló animozitás forog fenn. A bíró olyan kijelentést is tett, miszerint nem kár az ingatlanért, hiszen Károlyi Mihály úgyis a családban van. Majd részéről olyan kijelentés is hangzott el, miszerint gróf Károlyi László ingatlanán az erdősítést csupán azért eszközölte, hogy ingatlanának eme részét a megváltás alól mentesítse s a földreformot kijátssza. Mondotta a bíró azt is, hogy az eddigi tárgyalások csak kabarék voltak, továbbá, hogy a földmivelesügyi minisztérium államtitkára által jóváhagyott üzemterv és térkép valótlan adatokat tartalmaz és megtévesztésre van készítve. Egy birtokszemle alkalmával, mikor az igénylők kifogásolták az ingatlan helyes gazdasági kezelését s erre az intéző azzal felelt, hogy a forradalom alatt végzett magtárrablás miatt az uradalom nincs abban a helyzetben, hogy a károkat, hiányokat pótolni tudta volna : a többször nevezett bíró azt válaszolta, hogy a rablott termények így is a családban ^maradtak, mert a Károlyi által felidézett forradalom emberei okozták a rablást. Kiss István bíró az 1924. évi június hó 19-től december 10-ig terjedő időn át egyhuzamban Tarpán s a szomszédos községben tartózkodott, felmerül a kérdés, hogyha a bírónak kiküldetési pótdija nem lett volna, akkor is ily hosszú időt igényelt volna-e a tárgyalás. A bíró nem az ügy f hanem a személyek felett tett javaslatot. Gróf Károlyi birtokát Csáky szalmájának tekintette és nyaralásszerű tarpai tartózkodása alatt nem is volt más mód a nagyterületű ingatlan megváltására, mint az, hogy az ügyet elölről letárgyalják. Gróf Károlyi László a budapesti kir. büntető járásbírósághoz 1928. november 7. napján benyújtott jelentésében kijelenti, hogy neki a most ismertetett feljelentésről tudomása nem volt és nem is adott felhatalmazást dr. Szőke Sándor ügyvédnek a feljelentés megtételére. Viszont dr. Szőke Sándor a budapesti kir. büntető járásbírósághoz 1928. évi november hó 20. napján beadott kérvényében kijelenti, hogy a sérelmezett beadványokat gróf Károlyi László nevében adta be s azokon ő csupán mint meghatalmazott és ellenjegyző ügyvéd szerepelt. Mivel a megkeresés a kir. igazságügyminiszternek 1881. évi december hó 23. napján 56.440. szám alatt kiadott rendeletében felsorolt szempontoknak kellő figyelembevétele mellett történt ; minthogy a vád tárgyává tett cselekmény a büntetőtörvény rendelkezésébe ütközik ; minthogy a sérelmezett tényállításokat és kifejezéseket tartalmazó beadványokat az ügyvéd gróf Károlyi László nevében nyújtotta be s így megállapíthatónak látszik az összefüggés az elkövetett büntetendő cselekmény és a többször nevezett felsőházi tag személye között ; minthogy végül zaklatás esete fenn nem forog : ezekből az okokból a bizottság azt a tiszteletteljes javaslatot terjeszti a t. Felsőház elé, hogy a fennforgó esetre vonatkozólag gróf Károlyi László felsőházi tag mentelmi jogának felfüggesztését elhatározni méltóztassék. Erről a budapesti kir. főügyész útján a budapesti kir. büntető járásbíróság értesítendő. Kelt Budapesten, a felsőház mentelmi bizottságának 1929. évi február hó 1. napján tartott üléséből. Máth Zsigmond s.k., Degté Miklós s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság jegyzője.
