Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-286
418 286. szám. hatja, ha az törvénnyel, vagy törvény alapján kibocsátott rendelettel nyiltan szembehelyezkedik, ha nemzetellenes, hazafiatlan, vagy az állam biztonságát veszélyeztető magatartást tanúsít. (2) A törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a Budapesti Közkönyben haladéktalanul közhírré teszi és az országgyűlésnek bejelenti. (3) A vármegyei törvényhatósági bizottságot feloszlató minisztériumi rendelet ellen, közhírrétételétől számított 30 nap alatt, panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasznak a közigazgatási bíróság döntéséig halasztó hatálya van, de a feloszlatott törvényhatósági bizottság közgyűlést addig nem tarthat. Ha azonban a közigazgatási bíróság a panasz beérkeztétől számított 60 nap alatt nem dönt, a feloszlatott vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése egybehívható. (4) A panasz előterjesztésére a feloszlatott bizottság nemtisztviselő tagjai legalább egynegyed részének, vagy ötven törvényhatósági bizottsági tagnak együttesen van joga. A panaszlók névaláírásainak hitelesítésére a 23. §. {2) bekezdésének erre vonatkozó rendelkezései irányadók. (5) A közigazgatási bíróság a panasz fölött soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt köteles dönteni. (e) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új választást a feloszlatás közhírrétételétől, illetőleg ha a feloszlatást a közigazgatási bíróság előtt panasszal támadták meg, a közigazgatási bíróság ítéletének keltétől számított hat hónap alatt, a legutolsó érvényes törvényhatósági választói névjegyzék alapján, meg kell tartani. Ha azonban a feloszlatás az újabb választástól számított egy év alatt ismét szükségessé vált, és azt újból jogerősen kimondották, az új választást — legfeljebb két évre — el lehet halasztani. (7) Az újra összehívott törvényhatósági bizottság megalakulására és tagjaira ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyeket ez a törvény az ennek alapján első ízben megalakuló törvényhatósági bizottságra és tagjaira megállapít. (s) Az újra megalakult törvényhatósági bizottság tagjai felerészének kilépése az első alkalommal ugyanakkor következik be, mint amikor a feloszlatott bizottság tagjai felerészének ki kellett volna lépnie. (9) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és az igazoló választmány régi összetételében működik mindaddig, amíg az új kisgyűlés, közigazgatási bizottság és igazoló választmány meg nem alakul. (10) Az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig, illetőleg a közigazgatási bíróság döntéséig a közgyűlés hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket a kisgyűlés intézi ; tisztviselők választására és új adók kivetésére azonban nem jogosult. (11) A kisgyűlésnek ebben a minőségében hozott határozatai ellen ugyanazokat a jogorvoslatokat lehet használni, mint amelyek a törvényhatósági bizottság határozatai ellen használhatók volnának. (12) Ha a kisgyűlés a működést megtagadja, a minisztérium kormánybiztost nevez ki, aki a törvényhatóság igazgatását a törvényhatósági tisztviselőkkel intézi. A törvényhatósági tisztviselők kötelesek az alkotmányos kormány által kiküldött kormánybiztosnak jogszabályokkal nem ellenkező rendelkezéseit teljesíteni, és ezért őket a törvényhatóság nem vonhatja felelősségre. (13) A törvényhatósági jogú város törvényhatósági bizottságát a minisztérium a belügyminiszter előterjesztésére az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül akkor is feloszlathatja,
