Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-286
286. szám. 411 1. gyakorolja a politikai (1886 : XXI. t.-c. 2. §. ej, levelezési, felírási jogot, a közigazgatási bírósági panaszjogot (1907 : LX. t.-c.), és a jelen törvényben megállapított fegyelmi jogkört ; 2. alkotja a törvényhatósági szabályrendeleteket ; 3. határoz a területét érintő és a szervezetével kapcsolatos és hozzáutalt kérdésekben ; 4. tárgyalja a törvényhatóság első tisztviselőjének jelentését, valamint a közigazgatási bizottság jelentéseit és javaslatait ; 5. felügyeletet gyakorol a közigazgatás önkormányzati szerveinek működése felett ; 6. beiktatja a főispánt és tőle az esküt kiveszi ; 7. határoz a felfüggesztett törvényhatósági első tisztviselő helyettesítése, az összes törvényhatósági tisztviselők felelősség alól felmentése, és a törvényhatósági tisztviselők nyugdíj az as a kérdésében ; 8. választja a törvényhatóság választás alá eső tisztviselőit, a bizottságok és választmányok választás alá eső tagjait, a felsőházba küldött rendes és póttagokat, és mindazokat, akiket valamely közjogi szervhez a törvényhatóság képviseletében választás útján kell kiküldeni ; 9. irányítja saját gazdasági természetű ügyeit, megállapítja a költségvetést és a zárszámadást, törvényhatósági jogú városban a beruházási és a városrendezési tervet ; 10. határoz a vagyonszerzés, elidegenítés vagy megterhelés, terhes szerződés vagy egyesség kötése kérdésében ; azonban ez a jog vármegyében 10.000, törvényhatósági jogú városban 50.000 pengő értékig a kisgyűlés hatáskörébe tartozik ; 11. határoz a törvényhatóság vagyona, jövedelmének hovaf ordítása, középületek emelése, közintézmények és üzemek, berendezések, vállalatok létesítése és rendeltetése, szervezeti és kezelési módjuk megállapítása kérdésében, gondoskodik saját szükségleteinek fedezéséről, közszolgáltatások behozataláról, határoz az érdekszövetség létesítése, vagy a meglévőkhöz csatlakozás kérdésében ; 12. megállapítja a törvényhatósági közgyűlés és a kisgyűlés ügyrendjét, üléseinek számát és időközeit, és 13. határoz a községi képviselőtestületek feloszlatásának tárgyában teendő előterjesztés kérdésében. (3) A törvényhatósági bizottság hatáskörébe utalt azokban az ügyekben, amelyek nem esnek a (2) bekezdés rendelkezései alá, e törvény hatálybalépésétől kezdve a törvényhatósági kisgyűlés jár el. (4) A törvényhatósági bizottság közgyűlése fellebbviteli jogkört nem gyakorol. 23. §. A közgyűlés összehívása. (1) A törvényhatósági bizottság közgyűlését, amennyiben egyes törvények máskép nem rendelkeznek, a főispán ; akadályoztatása esetében, vagy ha a főispáni állás nincs betöltve, az hívja össze, aki a 24. §. értelmében sorrend szerint a közgyűlésen való elnöklésre jogosult. (2) Rendkívüli közgyűlést a főispán, illetőleg az (1) bekezdésben említett esetekben a törvényhatóság első tisztviselője szükség esetében bármikor összehívhat. A főispán, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselője köteles a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni, ha a törvényhatósági bizottság közgyűlése a közgyűlés összehívását elhatározta, vagy ha az összehívást a törvényhatósági bizottság nem tisztviselő tagjainak legalább 25%-a, vagy Ötven bizottsági tag — a tárgy megjelölésével — írásban kéri. Ilyen esetben a közgyűlést vármegyében tizenöt, törvényhatósági jogú városban nyolc nap alatt össze kell hívni. A kérelmezők kötelesek aláírásaikat a törvényhatóság első tisztviselője, a kir. bíróság, a kir. közjegyző, a járási főszolgabíró,