Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

404 286. szám. az 1925 : XXVI. t.-c. 10. §. (i) bekez­désének 1. és 3—6. pontjában és («) be­kezdésében megállapított okok vala­melyike miatt országgyűlési képviselő nem lehetne ; a most idézett pontok alkalmazásánál azonban csak olyan rágalmazás vagy izgatás miatt történt elítéltetés jöhet tekintetbe, amelyet ennek a törvénynek hatálybalépése után követtek el. (2) Törvényhatósági jogú városban a kizáró okokra nézve azok a rendel­kezések irányadók, amelyeket a Buda­pest székesfővárosra mindenkor hatá­lyos törvény megállapít. (3) Vármegyében és törvényhatósági jogú városban egyaránt összeférhetet­len helyzetbe kerül a törvényhatósági bizottságnak az a tagja : a) aki a főispánnál, a törvényhatóság hatóságainál vagy közegeinél, üzemei­nél vagy vállalatainál, saját vagy más ügyében vagy érdekében olyan módon, okból vagy célból jár el, amely a köz­tisztességbe ütközik ; b) aki a törvényhatóság érdekeit közvetlenül vagy közvetve érintő va­gyoni természetű ügyben ügyvédként, megbízottként vagy képviselőként a törvényhatósággal szemben jár el. (4) Nem kerül összeférhetetlen hely­zetbe-az a törvényhatósági bizottsági tag, aki saját, vagy házastársa ügyé­ben, annak megbízottjaként, valamint gyermekei, gyámoltj ai vagy gondno­koltjai képviselőjeként jár el. 9. §. A legtöbbadófizetők névjegyzéke. (1) A legtöbbadófizetők névjegyzékét öt évenkint, a választást közvetlenül megelőző szeptember hó 30-áig a köz­ségek, illetőleg a városi adóhivatalok kimutatásai alapján, a számításba ve­hető adóösszegek nagyságának sor­rendje szerint, az igazoló választmány állítja össze és teszi közzé. (2) A leggtöbbadófizetők névjegyzéké­be csak azt a férfit lehet felvenni, aki­nek valamelyik törvényhatóság terü­letén törvényhatósági választójoga van, és a választás évében a 30. életévét betölti. (3) A névjegyzékbe, az adóösszegek nagysága szerint következő sorrend­ben, vármegyében háromszor, törvény­hatósági jogú városban hatszor annyi legtöbb adófizetőnek a nevét kell fel­venni, ahány legtöbbadófizetők közül választott rendes tagja van a tör­vényhatósági bizottságnak. (4) A községek, illetőleg városi adó­hivatalok által készített kimutatások összeállításánál a törvényhatóság terü­letén kivetett földadót, házadót, az ezek után kivetett községi pótadót, és az általános kereseti adót — beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is — kell számításba venni. . (5) A bérlő és haszonbérlő részéről fizetett ház- és földadót a tulajdonos javára kell számításba venni. (e) Kétszeresen kell számítani annak az adóját : a) aki a magyar tudományos aka­démia tagja ; b) akinek valamely főiskolán, vagy ezzel tanértékre nézve egyenlő iskolán szerzett és a magyar államban érvényes oklevele, vagy állam vizsgálati bizonyít­ványa van, vagy aki a főiskolával tan­értékre egyenlő értékű katonai iskolát végzett ; c) aki a vitézi rendnek egyéni ér­deme alapján tagja, vagy aki az arany vitézségi érem tulajdonosa. (7) Aki az adó kétszeres számítására való jogosultságát az igazoló válasz t­. mány előtt igazolta, azt mindaddig nem kell újra igazolnia, amíg jogosult­ságát kellő alapon meg nem támadják, avagy amíg az igazolás szüksége hiva­talból fel nem merül. (s) A férj vagy atya adóösszegébe a feleség, illetőleg a kiskorú gyermekek adóösszegét is be kell számítani, kivéve ha a feleség, illetőleg a kiskorú gyer­mekek vagyonát nem kezeli. , (9) Ha többen egyenlő nagyságú adóösszeg alapján jutnának a név­jegyzékbe, sorrendi elsőbbsége van an­nak, akinek az adóját kétszeresen szá-

Next

/
Thumbnails
Contents