Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-284
220 284. szám. itteni állandó megbízottja fizeti ki, az illetményük után nem az alkalmazottak kereseti adóját, hanem az általános kereseti adót fizetik. Ez a rendelkezés abban leli magyarázatát, hogy ilyen esetekben a külföldi munkaadók adatszolgáltatására, továbbá az adók beszedésére és beszolgáltatására nem kötelezhetők. Ujabb időben azonban több, volt magyar vállalat, amely székhelyét az elszakított területekre helyezte át, itteni pénztárát megszüntette és az itt maradt nyugdíjasainak illetményeit megbízott mellőzésével közvetlenül fizeti ki, úgyhogy ezek az itt maradt nyugdíjasok, akik eddig az alkalmazottak kereseti adóját fizették, a hivatkozott rendelkezés értelmében most általános kereseti adó alá esnek. Minthogy nem volna méltányos, hogy ezek a nyugdíjasok az amúgy is csekély nyugdíjuk után tisztán azért, mert munkaadójuk a változott viszonyok folytán itteni pénztárát kénytelen volt beszüntetni, most súlyosabb adóval adóztassanak meg, azt javaslom, hogy az ily nyugdíjasok általános kereseti adója ne a nyugdíjuk 5%-ában, hanem oly összegben állapíttassák meg, amely a nevezettek által eddig fizetett alkalmazottak kereseti adójának felel meg. A 6. §-hoz. A kereseti adóról szóló hivatalos összeállítás 5. §-ának 5. pontja a fegyveres erőkhöz tartozók adómentességót az 1922: XXII. t.-c. 3. §-ának 5. pontjában megfelelően szabályozza. Minthogy azonban ezen szövegezés mellett vitás volt az, hogy a törvényben meg nem nevezett, de az említett fegyveres erőkkel teljesen azonos elbírálás alá eső egyes alakulatok, így különösen a folyamőrség és vámőrség tisztjeire kiterjed-e az adómentesség vagy sem, a honvédelmi miniszter úr a fegj^veres erőkhöz tartozó személyek adómentességének újabb törvényhozási rendezését kérte. Ezt célozza a jelen szakasz. Megjegyzem, hogy átmeneti viszonyba tartozó egyéneket önként érthetően az adómentesség kedvezménye nem illeti meg. A 7. §-hoz. Ez a §. a kereseti adóra vonatkozólag rendelkezik arról, hogy az adóalap változatlanul fenntartandó a következő évekre akkor, ha az a 10.000 P-t meg nem haladja. A rendelkezések azonosak a jövedelemadóra vonatkozólag a 3. §-ban foglaltakkal, itt tehát újabb indokolásra nincs szükség. A & §~hoz. A jelenleg érvényben lévő törvényes rendelkezések a kereseti adónak törlésére az adózónak tönkremenése esetében sem adnak lehetőséget és pedig azon oknál fogva, mert a kereseti adó aránylagos része az annak alapjául szolgáló foglalkozás megszűnésével törlendő és mert a jövedelem- és vagyonadónál is jelenleg ilyen esetekben csak azon összeg törölhető, amely a tönkremenés, illetőleg megszűnés idejében még nem volt esedékes. Minthogy azonban a 4. §-ban a jövedelemadóra nézve most azt a módosítást javaslom, hogy bizonyos esetekben ne csak a még nem esedékes, hanem a hátralékos jövedelem- és vagyonadó is törölhető vagy mérsékelhető legyen, szükséges, hogy ez a rendelkezés az általános kereseti adóra is kiterjesztessék, mert nem lenne méltányos, hogy amikor a jövedelemadó az adózó anyagi megmentése céljából töröltetik, az árverés a kereseti adó miatt mégis megtartassék. A 9. §-hoz. Az alkalmazottak kereseti adója a kereseti adóról szóló hivatalos összeállítás 47. §-a értelmében, azt a községet illeti, amely községnek a területén az alkalmazott munkahelye van, ha pedig az alkalmazott foglalkozása nincs helyhez kötve, akkor azt a községet, amely községben a munkaadó .munkatelepe fekszik. Ez a rendelkezés alkalmaztatik a közszolgálati alkalmazottakra is. Minthogy pedig a nyugdíjasoknak munkahelyük nincs, a fenti rendelkezés értelmében a njnigdíjak után járó adók azt a községet illetik, amelyben az illető nyugdíjas illetményeit számfejtik. Minthogy továbbá az összes állami nyugdíjasok illetményeinek számfejtése fokozatosan a Budapesten székelő központi illetményhivatal hatáskörébe megy át, az összes állami nyugdíjasok illetményei után járó
