Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-280
190 280. szám. a lebonyolítására is, amelyeket a kormány a szőlészeti és borászati érdekek védelme és gondozása érdekében folyamatba tenni szükségesnek tart. A hegyközségi szervezet ilyen módon törvényesen szervezett tényezője lesz nemcsak a szőlőgazdasági birtokosságnak és érdekeltségnek, hanem egyúttal a szőlő- és borgazdasági igazgatásnak is, amelybe beleviszi az önkormányzati szellemet és ez által maga kiegészítő szervévé válik a közigazgatási hatóságnak. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 : XII. t.-c. lehetővé tette ugyan az egyes községi határokon belül levő szőlőknek hegyközségi szervezetekbe való tömörülését. Azonban az ezen az alapon önként megalakult hegyközségek inkább csak a közös őrzésre és a hegyrend fenntartására alakult helyi szervezetek voltak, amelyek nagyobbszabású gazdaságfejlesztő tevékenységet részben szervezeti és hatásköri, részben anyagi okokból nem tudtak kifejteni és már elszigeteltségük folytán az országos borgazdasági életre kiható befolyást nem gyakorolhattak. Már pedig éppen erre a gazdaságfejlesztő, a termelést és az értékesítést megszervező és irányító tevékenységre van a legnagyobb szükség ma, mikor az egyaránt minőségileg és mennyiségileg fokozandó és mindamellett olcsóbbá teendő termelést a piaci viszonyokhoz képest kell átszervezni, a szőlőgazdaság jövedelmezőségét biztos alapokra fektetni és a megnehezült borértékesítés egész kérdéskomplexumát megoldani. Ezekből a megfontolásokból az együttes bizottság javasolja a t. Felsóháznak, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a felsőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közigazgatási bizottságának 1929. évi március hó 7-én tartott együttes üléséből. Némethy Káról]/ s. k, or , Waldbott Kelemen s. ft., az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság h. jegyzője.
