Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-279

279. szám. 163 ségek nagyságára — két vagy több hegyközség is alakítható. Ugyanegy község (város) határában levő olyan összefüggő szőlőterületen, amelyre egy hegyközséget lehetne alakítani, két vagy több önálló hegyközség is alakítható az esetben, ha a keletkező kisebb hegyközségek mindenikének betelepített szőlőterülete az 1.000 kat. holdat eléri vagy meghaladja, a keletkező hegyközségek megalakításához a 19. §-ban felsorolt feltételek megvannak és ha több hegyközség alakítását az összes betelepített szőlőterületek tulajdonosai birtokarány szerinti általános szavazattöbbséggel elhatározzák. 24. §. Az egészen külön álló betelepített szőlőterületeket — ha birtokosaik ezt kívánják — a legközelebbi hegyközség kötelékébe fel kell venni. 25. §. Megalakítható a hegyközség akkor is, ha a betelepített szőlők között fekvő puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek együttes nagysága a betelepített szőlőterületek nagyságának felét meghaladja, de csak az esetben, ha a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek nagysága nem több, mint a betelepített szőlőterületek nagysága és ha a puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló területek legalább háromnegyed részének tulajdonosai a hegyközség megalakításához hozzájárulnak. 26. §. A hegyközség csak akkor tekinthető törvényesen megalakultnak, ha a megalakulást és a hegyközségi rendtartást az illetékes törvényhatóság már jóváhagyta, A hegyközségi rendtartások a vármegyei hegyközségi tanács utján terjesztendők — jóváhagyás végett — a törvényhatóság elé. A hegyközségi rendtartásban meg kell határozni azt a területet, amelyre a rendtartás érvénnyel bír, az ügyrendet s általában mindazt, ami a hegyrendészeti szervezkedés és a rend érdekében szükséges, azonban törvényileg szabályozva nincs. 2. Szervezet. 27. §. A hegyközség ügyeit intézi : a hegyközségi közgyűlés, a hegyközségi választmány és a hegyközségi e őljáróság. A hegyközségi elölj árósálgot • a hegyközségi elnök és hegybíró alkotja. 28. §. A hegyközség alakuló közgyűlésének összehívásáról és vezetéséről az elsőfokú közigazgatási hatóság gondoskodik. A hegyközségi közgyűléseken a hegyközségi elnök elnököl, akit akadályoztatása esetén a választmány által kijelölt választmányi tag helyettesít. A közgyűlés határozatképességéhez, illetőleg határozatainak érvényességéhez a birtokarány szerinti szavazatok általános többsége szükséges. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök dönt. Ha a közgyűlés határozatképtelen a nyolc nap eltelte után Összehívott újabb közgyűlés a megjelentek szá-, mára tekintet nélkül érvényesen hoz határozatot. A közgyűlésen a 600 négyzetöltől 1 kat. holdig terjedő birtok tulajdonosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület tulajdonosa pedig annyi szavazattal bír, ahányszor egy teljes kat. hold területe van. A 600 négyzetölnél kevesebb, de legalább 200 négyzetöl szőlőbirtokkal bíró, járulék fizetésére köteles szőlőbirtokosok tízes csoportokban egy-egy csoportképviselőt választanak, akinek annyi szavazata van, ahány kat. hold szőlőt képvisel. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egyhatod részénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. A vármegyei hegyközségi tanács titkára, illetve a tanács kiküldötte a hegyközségi . közgyűléseken tanácskozási joggal részt vehet. A hegyközségek területén levő puszta (parlag) vagy más gazdasági művelés alatt álló területek birtokosai, valamint a hegyközség területétől különálló szőlők birtokosai az olyan