Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-278

156 278. szám. 278. szám. A felsőház népjóléti és munkaügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, valamint közjogi és törvénykezési bizottságának együttes jelentése „a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról" szóló 275. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház! A trianoni békediktátum hazánkat természeti kincseinek legnagyobb részétől megfosztotta. Éghajlati gyógyintézeteink és üdülőhelyeink közül azokat vesztettük el, ahova háború előtt idegenforgalmunk túlnyomó része irányult. Elvették világfürdőinket. Az ásványvízforgalom tekintetében is hazánk külkereskedelmi mérlege fokozatosan romlik. Azért a gyógyfürdők, az éghajlati gyógyintézetek, a gyógyhelyek, az üdülőhelyek, valamint az ásvány- és gyógyforrások kérdését gazdaságpolitikai szempontból is szabályozni kell. Jelen törvényjavaslat ezt a célt tűzi ki maga elé. A törvényjavaslat célja, hogy a magyar gyógyfürdőknek, üdülőhelyeknek, ásványvízforrásoknak viszonyait az életnek megfelelőleg szabályozza. Ebből.a célból a fürdők és ásványvizek ügyeit a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter intenzív felügyelete alá helyezi és széleskörű felhatalmazást ad a kormánynak az e célból teendő intézkedések foganatosítására. Gyógyfürdőnek és éghajlati gyógyintézetnek a közönség használatára bocsátását a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélyétől teszi függővé (5. §.). A gyógyfürdő és az éghajlati gyógyintézet feletti főfelügyeletet a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterre bízza (8. §.). A m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztert feljogosítja az engedély visszavonására és gyógyfürdő bezárására (9. §.).A gyógyhelyi bizottság határozata és intézkedése ellen ugyancsak a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez enged jogorvoslatot (14. §.). À védoöv megállapítását