Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

275. szám. í í i kedése ellen nyolc nap alatt panasszal lehet élni a törvényhatóság első tisztviselőjé­hez és az ügyet ennek a határozata ellen beadott egyfokú fellebbezéssel lehet a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez felvinni. Az olyan határozatnak végre­hajtása, amely ellen a hatósági biztos panasszal élt, a panasz jogerős elintézéséig függőben marad. Más panasz esetében a gyógyhelyi bizottság kimondhatja, hogy határozata panaszra való tekintet nélkül végrehajtható. Ha a gyógyhelyen láttamozott alapszabályok alapján működő és a helyi érde­keltségből alakult fürdőegyesület van, a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­ter a gyógyhelyi bizottság hatáskörét a fürdőegyesület választmányára ruház­hatja. Helyi érdekeltségből alakultnak akkor tekinthető a fürdőegyesület, ha mű­ködési területe egyetlen gyógyhely területére terjed ki. Tehát több gyógyhelyi bizottság hatáskörét ugyanaz a fürdőegyesület nem halmozhatja. A fürdőegyesület hivatalos hatáskörrel való felruházása maga után vonja az egyesületi jognak bizonyos módosítását. T. i. a törvényjavaslat erre az esetre előírja és nem bízza a fürdőegyesület alapszabályaira a választmány hatáskörét, a tagok felvételét, a választmányban való elnöklést és a választmány összetételét. A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely szerint az alapszabályoknak a helyi érdekeltség alapján személyválogatás nélkül mindenkit fel kell jogosítania a belépésre, annyit jelent, hogy a jelentkezőket nemzetiségre, vallásfelekezetre, foglalkozásra való tekintet nélkül fel kell venni ; nem jelenti azonban azt, hogy büntetett előéletű vagy erkölcsi kifogás alá eső egyének igényt tartsanak a be­lépésre. További biztosítéka a fürdőegyesület közérdekű működésének a választmány tagjainak hivatalból történő kiegészítése. A választmányban mindenki hivatal­ból helyet kap, aki állásánál vagy foglalkozásánál fogva a gyógyhely életében fontosabb szerepet játszik. így a hatósági biztoson kívül a hatósági orvos, a gyógy­helyi hivatalos orvos, a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállal­kozója) és vezető orvosa is. A fürdőegyesület közérdekű működését van hivatva továbbá biztosítani az is, hogy itt említett hatásköre megvonható, ha a gyógyhely érdekeinek gondo­zását elhanyagolja vagy a közérdeket egyébként sérti. A fürdőegyesület választmányának határozatai ellen ugyanolyan jogorvos­latnak van helye, mint a gyógyhelyi bizottság határozatai ellen. A 15. §-hoz. A gyógyhely jövedelmének egyik legbiztosabb forrása a gyógy­helyi díj. A gyógyhelyi díjat a gyógyhelyi különleges célok megvalósítására szedik a gyógyhelylátogatóktól. Gyógyhelylátogatók azok, akik a fürdőévad tartama alatt a gyógyhelyen nem kereseti foglalkozás gyakorlása végett három napot meghaladó időt töltenek. A gyógyhely látogató megnevezés új és az eddig közhasználatú fürdővendég szótól eltér. Fogalmilag ugyanis a fürdővendég nem fejezte ki és nem határozta meg azoknak az embereknek a körét, akik pl. olyan gyógyhelyre mentek, ahol nem gyógyfürdő, hanem éghajlati gyógyintézet van. Továbbá gyógyfürdő műkö­dése esetében is a gyógyhelylátogató igen gyakran csak üdülési célból keresi fel a gyógyhelyet, a nélkül, hogy az ott működő gyógyfürdőt egyáltalában igénybe venné. A gyógyhelyi díj mértékét a törvényhatóság első tisztviselője a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) javaslatára egy-egy évi időre állapítja meg azért, hogy a gyógyhelyi díjnak a fürdőidény közben való változtatása a fürdővendégek számításait ne zavarja. A gyógyhelyi díjat a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) írja elő és szedi be a törvényhatóság első tisztviselője által megállapított fokozat szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents