Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
275. szám. 109 Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság véleménye alapján hozott végleges határozatig tart. B) Gyógyhelyek. A 10. §-hoz. A gyógyhely megnevezést a m. kir. minisztérium engedélyezi. A gyógyhely megnevezés engedélyezésénél ugyanis nemcsak közegészségügyi, hanem egyéb, mégpedig közigazgatási, adózási és más közterheviselési és fontos magánjogi érdekek is tekintetbe jönnek. A gyógyhely területének nagyságát a minisztertanács engedélyében meghatározza. A működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) jelentősége, egészségügyi követelményei és az említett intézmény hatóköre szabják meg a terület nagyságát, amely egy vagy több községnek egész területére vagy területének egy-egy részére terjedhet ki. A közigazgatási, közegészségügyi és fürdőügyi érdekek mérlegelése végett a törvényhatósági bizottságot, az Országos Közegészségi Tanácsot és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságot az engedély kiadása előtt meg kell hallgatni. Mivel a gyógyhely feladata alapjában közegészségügyi célok előmozdítása, amennyiben ennek a lehetősége, szükségessége vagy feltételei megszűnnek, a megnevezés megszüntetését a m. kir. minisztérium elrendeli. így a megnevezést vissza kell vonni, ha a gyógyhely megnevezés engedélyezésének alapjául szolgáló gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) működését megszünteti vagy a gyógyhely területének túlnyomó részén mutatkozó közegészségügyi ártalmak, köztisztasági hiányok a közegészségügyi cél megvalósítását lehetetlenné teszik. A 11. §-hoz. A gyógyhely megnevezést a közvetlenül érdekeltek kérhetik. A törvényjavaslat kiemeli az érdekeltek egyesületeit (pl. fürdőegyesület), az érdekelt gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosát (vállalkozóját), annak a községnek a képviselőtestületét, amelynek területéről szó van, a törvényhatósági bizottságot, az Országos Közegészségi Tanácsot és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságot. A gyógyhely területének határait a m. kir. minisztérium állapítja meg az engedélyezéskor, utóbb a megállapított terület határait szintén a m. kir. minisztérium módosíthatja az érdekeltek kérelme alapján. A 12. §-hoz. A gyógyhely érdekében szükséges különleges közigazgatási szervezet megszemélyesítője a hatósági biztos. A hatósági biztos hatásköre bővebb az elsőfokú rendőri hatóság hatáskörénél, mert a gyógyhelyen őrködik a közegészség, a közcsend, a közrend, a közerkölcsiség és a közbiztonság fenntartása felett, figyelemmel kíséri az életszükségleti cikkek áralakulását, vigyáz a gyógyhelylátogatókkal való méltányos bánásmódra, végül határoz a gyógyhelylátogatók lakásügyeiben, természetesen érintetlenül hagyva a kir. bíróságok hatáskörét. A gyógyhelylátogatók jelentéktelenebb lakásügyeit vitás esetekben is a hatósági biztos intézi el. így pl. ha a kibérelt albérleti szoba bútorzatát kicserélik vagy ha a lakásadó egyáltalában nem vagy nem megfelelően szolgáltatja azt, ami a lakás bérletével együtt jár vagy ha a felmondási idő stb. tekintetében merülnek fel viták. Ezek a kérdések alárendelt jelentőségüknél fogva feleslegesen terhelnék a bíróság munkaidejét, e mellett a bíróság elj arasa az eljárási alakszerűségek miatt hosszadalmasabb is, úgyhogy a gyógyhelylátogató, aki csak ideiglenesen tartózkodik a gyógyhelyen, óvakodnék panaszával a gyógyhelytől esetleg messzefekvő városban eljáró bírósághoz fordulni. A gyógyhelylátogatók védtelensége alkalmat szolgáltathatna kizsákmányolásukra, ami ellen a hatósági biztos közvetlen és gyors intézkedése nyújthat legsikeresebb védelmet. Jelentősebb ügyben, ahol fontosabb magánjogi érdekek forognak kockán, mint pl. több szobás nyaraló bérleténél, az eljárás a kir. bíróságok hatáskörében
