Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-275
275. szám. 93 Mivel a gyógyhely engedélyezésénél nemcsak az egészségügyi, hanem a közigazgatási, a közgazdasági, a mezőgazdasági, az ipari és a forgalmi érdekeket is figyelembe kell venni, ennek engedélyezésére nem a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter egymagában, hanem a valamennyi tárca érdekeit képviselő m. kir. minisztertanács hivatott. Ily nagy horderejű minisztertanácsi határozat előtt meg kell hallgatni a helyi érdekek érvényre juttatása céljából a törvényhatósági bizottságot, a közegészségügyi szempontok figyelembe vétele végett az Országos Közegészségi Tanácsot, a különleges fürdőügyi szempontok figyelembe vétele végett pedig, az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottságot. A gyógyhely megnevezés engedélyezését minden érdekelt kérheti, akit eljárásában közérdekek vezetnek : tehát az érdekeltek egyesületei (fürdőegyesületek, stb.), az érdekelt gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója), az érdekelt község képviselőtestülete és végül azok az előbb említett testületek, amelyeket a m. kir. minisztérium határozata előtt minden esetben meg kell hallgatni. A gyógyhely összefüggő terület, amely magában foglalja akár valamely község egész területét, akár területének meghatározott részét, akár több szomszédos község területét egészen vagy részben. Az engedélyezéskor a gyógyhely területének határait is meg kell állapítani ; a megállapított terület megváltoztatására is csak a minisztertanács jogosult, mégpedig ugyanazoknak meghallgatásával, akiket a gyógyhely megnevezés használatának engedélyezése előtt meghallgatni kellett. A gyógyhely megnevezés használatának engedélyezése közigazgatási szempontból a következő fontos következményekkel jár : 1. külön közigazgatási szerv létesül a hatósági biztos személyében ; 2. gyógyhelyi hivatalos orvost kell kijelölni ; 3. a gyógyhely ügyeinek intézésére gyógyhelyi bizottság alakul vagy a gyógyhelyi bizottság feladatainak ellátására a helybeli fürdőegyesület kap megbízást ; 4. gyógyhelyi díj szedhető ; 5. a községi pótadórészesedés a gyógyhely céljaira átengedhető; 6. a gyógyhely közérdekű munkálatainak elvégzésére érdekeltségi kör alakítható ; 7. külső és belső védőöv állapítható meg ; 8. a közegészségügyi érdekből szükséges ingatlanok kisajátíthatok. XVII. A hatósági biztos hatáskörét az illetékes elsőfokú rendőrhatóság gyakorolja (pl. a főszolgabíró vagy az államrendőrség működésének területén a rendőrkapitány). Ha azonban szükséges és a gyógyhely területén nincs elsőfokú rendőri hatóság, a törvényhatóság, illetőleg a m. kir. államrendőrség kerületi főkapitánya külön hatósági biztost rendelhet ki, akinek jogi képesítése kell, hogy legyen. A hatósági biztos különleges feladata a közegészségügy, a közrend, a közcsend, a közerkölcsiség és a közbiztonság felett őrködni, továbbá felügyelni, hogy a lakás, az élelmezés és egyéb szükségleti cikkek árai nem haladják-e meg az indokolt mértéket. Ö határoz a gyógyhelylátogatók lakásügyeiben is, feltéve, hogy az elintézés nem tartozik a kir. bíróságok hatáskörébe. A hatósági biztos közegészségi teendőiben a gyógyhelyi hivatalos orvos áll inint orvosszakértő rendelkezésre. A gyógyhelyi hivatalos orvos állása tiszteletbeli, működéséért díjazást nem kap és eljárásában a hatósági orvost helyettesíti. Ezzel a rendelkezéssel is kifejezésre akarom törvényjavaslatomban juttatni azt a jelentőséget, amelyet a gyógyhelyen gyakorló gyógyfürdőorvosok működésének tulajdonítok. A magyar gyógyfürdőügy fejlesztése jelentékeny részben a magyar orvosi kar különleges szakképzettségétől, hazafias érzésétől és a magyar
