Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.
Irományszámok - 1927-255
424 255. szám. amely tevékenységét kizárólag jugoszláv területen folytatja, a nélkül, hogy azt» Magyarország területére kiterjesztené ; mindazonáltal gazdasági értelemben vett „melléküzem" („établissement secondaire"). magyar területen való fenntartása (az egyezmény példaként említi a sörfőzdéhez tartozó sörraktárakat) nem akadálya a felhívás kibocsátásának. Olyan esetben, ha a vállalat, melynek székhelye Magyarországon van, tevékenységét már 1918. november hó 1 óta mindkét állam területén folytatja, az S. H. S. kormány követelheti, a vállalat megosztását, amit mindkét állam köteles minden tekintetben támogatni és a megosztás útjába semminemű, különösen pénzügyi jogi természetű akadályt nem gördíthet. A társaság vagyonát, ideértve a tartalékokat is, az újonnan alakuló részvénytársaságok közt meg kell osztani, még pedig elvileg a belső érték alapulvételével. A megosztás úgyis történhetik, hogy az elválasztott rész már létező önálló társasággal egyesül. Az egyezmény 4. cikke kimondja, hogy abban az esetben, ha a székhelyét áthelyező vállalat nyugdíjalapot tartott fenn, úgy meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket avégből, hogy nemcsak a már esedékes, de általában a szerzett nyugellátási igények az igényjogosultak honosságára való tekintet nélkül biztosíttassanak. Az egyezmény 8. cikkének B) alfejezete szerint a székhelyét áthelyező vállalat ezen a címen semmiféle adó vagy illeték alá nem vonható. Amint az együttes bizottság már említette, az egyezmény — 9. cikkében — analóg jogokat biztosít a magyar állam részére reciprok helyzetben levő- vállalatok tekintetében. Az egyezmény 13. cikke kifejezetten kimondja, hogy a vasúti társaságok tekintetében érintetlenül marad a trianoni békeszerződés 304. cikkének az a rendelkezése, amely szerint ezek tekintetében külön egyezmények lesznek létesítendők. Végül megemlíti az együttes bizottság, hogy a 6. cikk értelmében olyan kérdésekben, amelyek tekintetében a két állam közt véleményeltérés merül fel, az érdekelt kormányok észrevételeiket egymással közölni fogják, ,,a végből, hogy ezeket közös megegyezéssel szabályozzák", ami azonban halasztó hatállyal nem bír. Az együttes bizottság ehhez megjegyzi, hogy nézete szerint kívánatos volna, hogy a vitás jogi kérdések tekintetében valamely megfelelő alkalommal, nemzetközi intézményes vagy választott bíráskodás köttessék ki. Mindazonáltal, a bevezetőleg hangsúlyozott okokból az együttes bizottság tisztelettel javasolja a t. Felsőháznak, hogy az előterjesztett javaslatot mind általánosságban, mind pedig részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a felsőház pénzügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint közjogi és törvénykezési bizottságainak 1928. évi december hó 13-án tartott együttes üléséből. Juhász Andor s. h., az együttes bizottság elnöke. Egry Aurél s.'k., az együttes bizottság jegyzője.
