Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.
Irományszámok - 1927-251
412 251. szám. Végül örömmel ismétli meg a pénzügyi bizottság, hogy a most tárgyalt zárszámadás előterjesztése hosszú idő után elsőízben történt törvényes határidőben, ami csak azzal vált lehetővé, hogy a legfőbb állami számvevőszék elnöksége és tisztikara, feladatának magaslatán állott, nagy szorgalommal, rendkívüli erőfeszítéssel és kiváló tárgyismerettel végezte el fontos feladatát. A képviselőház a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1926/27. költségvetési évéről összeállított zárszámadásokat és az erre vonatkozó jelentést 1928. évi október hó 26-án tartott 212. ülésében már tudomásul vette. Mindezek alapján a pénzügyi bizottság tisztelettel javasolja a t. Felsőháznak, hogy az 1926/27. évi állami költségvetés és az ezt kiegészítő törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben az ezen számadási évben előfordult túlkjadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket és egyéb eltéréseket, valamint az idevonatkozó hiteleltérési kimutatásokat, végül a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottainak nyugdíjalapja rendkívüli dotálásának engedélyezését tudomásul venni, illetve jóváhagyni és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1926/27. költségvetési évéről összeállított zárszámadást és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni, a kormánynak a felmentvényt megadni, illetőleg a képviselőház 1928. évi október hó 26-án tartott 212. ülésében e tárgyban hozott határozatait országos határozatok erejére emelni méltóztassék. 1 ) 4. KÖVETKEZTETÉSEK. A pénzügyi bizottság — a nélkül, hogy a t. Felsőháznak ezekben a vonatkozásokban formaszerint határozati javaslatokat akarna előterjeszteni, — az állami pénzügyek egyensúlyának helyreállítását követő, fent tárgyazott három költségvetési év zárszámadásaiból és a legfőbb állami számvevőszék vonatkozó jelentéseiből levonható, legfontosabbnak látszó következtetéseket az alábbiakban foglalja össze : a) A három költségvetési év zárszámadása — még pedig fokozódó mértékben — azt mutatja, hogy egyfelől a tényleges bevételi eredmények (és önként értetődőleg még nagyobb mértékben az előírások), de másfelől az utóbbi két évben a kiadások is, tetemesen meghaladják a költségvetési előirányzatokat. Egyelőre csupán a bevételekről szólva, a fősommázati összegek ugyanis pengőértékben kifejezve a következő képet nyújtják : Bevétel : az 1924/25. évben . . . az 1925/26. évben . . . az 1926/27. évben . . . Előirányzat Tényleges bevétel Az előirányzattal szemben a tényleges bevétel + több Bevétel : az 1924/25. évben . . . az 1925/26. évben . . . az 1926/27. évben . . . P P P Bevétel : az 1924/25. évben . . . az 1925/26. évben . . . az 1926/27. évben . . . 1.059,421.000 1.128,622.000 1.144,178.000 1.271.701.000 1.233,431.000 1.401,184.000 + 212,280.000, + 104,809.000 + 257,006.000' x ) A pénzügyi bizottság csupán a képviselőházzal való egyöntetűség okából javasolja, hogy a ~t. Felsőház a képviselőház határozatának a Magyar Nemzeti Bank nyugdíjalapjára vonatkozó részéhez is járuljon hozzá. Amint ugyanis e jelentésünk 54/55. és 69/70. lapjain ki van fejtve, a pénzügyi bizottság nem „ártja indokoltnak a számvevőszék e tárgyú jogi aggályait és így feleslegesnek véli azt, hogy e részben úgyszólván utólagosan hagyja jóvá az országgyűlés a kormány idevonatkozó ténykedését.* A képviselőház zárszámadási bizottsága egyébként nem fejezett ki más nézetet, hanem állásfoglalás nélkül csupán megemlítette a számvevőszék aggályait« Előirányzat és tényleges gazdálkodás.
