Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.

Irományszámok - 1927-251

251". szám. 409 Nemzeti Bank, hogy a kamatviszonyok előrelátható enyhülése, a,z aranyállomány növekedése, valamint a lényegesen csökkenő állami adósság alacsonyabb kamato­zása folytán a Bank a jövőben aligha számolhat oly mérvű jövedelemmel, mint amilyet az előző évek üzleti eredménye mutatott. E mellett pedig a Bank alkal­mazottai részére engedélyezett 25%-os fizetésemelés, amely a nyugdíjalapra ter­mészetszerűleg nagyobb terhet fog róni, valamit a pénzjegynyomda személyze­tének megoldásra váró nyugdíjalap számára nagyobb tőke biztosíttassék. Ennek a két körülménynek számbavételével megejtett számítások eredményeként 19*2 millió P (240 milliárd K) az az Összeg, amely a mai kamatoztatás mellett a nyugdíj­alap tőkeszükségletét fedezné és a nyugdíjalap álladéka a 4 millió P rendkívüli javadalmazás betudásával is csak körülbelül 15-85 millió P-t fog kitenni. A bank e kéréséhez a minisztertanács az 1927. évi január ho 14-én tartott ülésében hozzájárult. A nyugdíjalap külön javadalmazásának kihatása a kincstár érdekeire főleg az, hogy a külön javadalmazásra fordított 4 millió P-nek háromnegyed része, vagyis 3 millió P a bankalapszabflyok értelmében a bank üzleti nyereségében való része­sedés címén az államot illette volna. Az állam nyereségrészesedése tehát ezzel az összeggel csökkent. A bizottság e tekintetben — szemben a legfőbb állami számvevőszéknek azzal a felfogásával, amelyet már az előző költségvetési év analóg eseménye kap­csán kifejtett és ezúttal is megismételt — a maga részéről úgy találja, hogy a Magyar Nemzeti Bank 99. cikkét módosító 1925 : XXXII. t.-c. mindenkire kiható jog­szabályt tartalmaz, amelynek hatálya a kormányra is kiterjed, miért is a kormány e tekintetben, a pénzügyi bizottság véleménye szerint, a részére adott törvényes felhatalmazás keretein belül maradt. 9. A Magyar Királyság az 1924. évi állami kölcsönének 1926/27. évi kezelését illetőleg a következőket kell kiemelni : A kölcsönszámlán — beleértve a bankároknál letett biztosítéki összegek kamathozadékát is — 1927. június hó 30-án .... 101,571.697 P 11 f egyenleg jelentkezik. Ezzel szemben 1926. évi június hó 30-án 140,264.046 „ 68 „ egyenleg mutatkozott. A kölcsönvagyonálladék tehát 38,692.349 P 57 f-rel csökkent. A kölcsönnek bévezetőleg említett 101,571.697 P 11 f pénzmaradványán kívül az állami követelések álladéka 1927. évi június hó végén a biztosítéki tartalékalap­nál 19,829.002 P 11 f, pénzverésre és azzal kapcsolatban ezüstvásárlásra adott előleg címén 6,269.684 P 97 f, együtt 26,098.687 P 08 f és így a kölcsön maradványa tulajdonképen 127,670.384 P 19 f. 10. A hasznos beruházások az 1925/26. számadási évben kezdődtek. Az 1925. evi XXIII. t.-c. 2. §-ában és az 1926 : IV. t.-c. 2. §-ában ugyanis a kormány felhatalma­zást kapott arra, hogy az ezekben a szakaszokban megállapított összegeket hasznos beruházásokra fordíthassa. Ezek az összegek 162,705.254 P-t (2,033.815,673.308 K-t) tettek és az 1925/26. évi zárszámadás szerint a hasznos beruházások alapszerű kezelése javára be is folytak. Az említett összegből azonban az 1925/26. évben hasznos beruházásokra csak 110,834.888 P (1.385.436,090.415 K) fizettetett ki, úgyhogy abból az 1926/27. évben még 51,870.366 P (648.379,582.893 K) volt fel­használható. Ezenkívül a kormány az 1926/27. évben még további összegeket is vehetett igénybe hasznos beruházásokra. Nevezetesen az 1926 : XV. t.-c. 14. §-ában felhatal­mazást kapott a kormány arra, hogy a népszövetségi kölcsön hozadékából további Felsőházi iromány. 1927—1932. VIII. kötet. 52

Next

/
Thumbnails
Contents