Felsőházi irományok, 1927. VIII. kötet • 235-257. sz.

Irományszámok - 1927-251

251. szám. 407 nyereségéből 1-911 millió P, a többi bevétel pedig kisebb összegű tárcabevételekből és téritményékből állott elő. 3. A költségvetési törvény végrehajtása szempontjából felemlítendő, hogy az 1926 ; XV. t.-c. 11. §-a alapján az 1926/27. évi költségvetésben a „rendes" és az „átmeneti" kiadások alatt előirányzott hitelekre nézve a tárgyéven túl még egy évre, vagyis az 1927/28. év végéig terjedő felhasználási idő megállapításának helye nem volt. Hitelátvitel ennek folytán az 1915 : XII. t.-c. alapján csupán a beruházásoknál volt gyakorolható s ott is csak az állami üzemeknél, az áUami közigazgatásnál azonban nem, mert — amint arra a bizottság 1925/26. évi állami zárszámadásra vonatkozó jelentésében is már rámutatott — az 1924/25. és 1925/26. költségvetési évek végén mutatkozó bevételi többletek megállapításánál az állami közigazgatás körében beruházásokra előirányzott összegek megtakarításai is számításba vétettek. Minthogy azonban az állami üzemek úgy az 1925/26. évi, mint az 1926/27., évi beruházási hiteleiket az illető költségvetési évek folyamán teljes egészükben felhasználták, az 1924/25. évi kezelésből áthozott 658.853 P 51 f hitelből a költségvetési év folyamán fel nem használt hitelmaradványok pedig az 1915 : XII. t.-c. rendelkezései szerint az 1927/28. évre átvihetők már nem voltak, az állami üzemek sem vihettek át az 1927/28. évi kezelésbe beruházási hitelmaradványokat. 4. Ami az összes pénztári (készpénz) kezelést illeti, a zárszámadás szerint a valódi (rendes és rendkívüli) tényleges kiadások és valódi (rendes és rendkívüli( tényleges bevételek egybevetése 151*1 millió P bevételi többletet mutatómig az átfutó kezelésnél a kiadás 94*778 millió P-vel volt nagyobb a bevételnél. A pénztári tényezőknek ilyetén alakulása folytán az 1925/26. évről áthozott 118*874 millió P pénztári maradvány 56*322 millió P-vel növekedett, úgyhogy az 1927/28. évre 175*196 millió P pénztári maradvány volt átvihető. Megjegyeztetik, hogy az állami üzemek pénzmaradványainak és egyes kisebb pénzmaradványoknak leszámításával, az állami közigazgatás céljaira az 1925/26. évi kezelésből áthozott 50*667 millió P pénzmaradvány az 1926/27. év végéig 104*739 millió P-re növekedett. 5. Az állami adósságok álladéka a költségvetési év folyamán végeredményben 3,257.395 P 84 f-rel fogyatkozott. Ez a fogyatkozás akként állott elő, hogy a folyó évi 20,841.992 P 39 f gyarapodással, továbbá a múlt évi álladéknak a külföldi valutában fizetendő adósságok — főleg az 1924. évi államkölcsön — névértékének az 1927. évi június hó 30-i árfolyamon történt felvétele folytán mutatkozó 25,177.984 P 43 f gyarapodással szemben törlesztés folytán 49,277.372 P 66 f volt a fogyatkozás. E törlesztésből 10,976.386 P 64 f a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsönének, a többi 38,300.536 P 02 f pedig egyéb állami adósságaink fogyatkozására esik. 6. A kormány kezelése alatt álló alapok és alapítványok vagyonálladéka ugyanazokból az okokból, mint amelyek a,z 1924/25. évi zárszámadást kísérő jelentésben már előadattak, ebben a számadási évben sem volt kimutatható. 7. A külön törvényes felhatalmazások, amelyek az 1926/27. év zárszámadási eredményeire kihatották, a következők : a) A virement kérdésének törvényhozási szabályozása és a gyakorlatban miként történt megvalósítása kérdésében mindaz, amit a bizottság az 1925/26. év zárszámadása kapcsán előterjesztett, az 1926/27. költségvetési évre is megfelelően kiterjed. *' b) Az 1926 : XV. t.-c. 14. §-a felhatalmazta a kormányt, hogy az 1924 : IV. t.-c. 3. §-ának a) pontja alapján felvett törlesztéses kölcsön hozadékából további 725.000,000.000 K-t (58 millió P-t) és az 1926/27. költségvetési év végén mutat-