Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-184
184. szám. 67 érdekélt fél határidőhöz kötött kérelmére lehet helye. Kiegészíti továbbá azzal is, hogy az érdekelt birtokosoknak a törvény életbelépésétől számított egy éven belül módot nyújt a birtokaikra nézve függőben lévő megváltási eljárás által előidézett bizonytalan helyzet tisztázására, amennyiben a kérdéses előfeltételek bekövetkezte esetén megváltandó birtokrésznek fekvése és területe szerinti előzetes megállapítását kérhetik. A 3. pont a megváltás helyett alakított, továbbá az olyan hosszú lejáratú kis haszonbérletekről rendelkezik, amelyeket az OFB. a nélkül-hosszabbított meg, hogy a megváltás elhalasztása vagy függőbentartása kérdésében határozott volna. Az itt felvett rendelkezések szerint a földmívelésügyi miniszter vagy bármelyik érdekelt fél a haszonbérlet lejártát megelőző év október l-ig a kis bérletek további meghosszabbítását kórheti. Az érdekelt birtokos azonban már a törvény életbelépésétől számított egy éven belül férheti a megváltási eljárás lefolytatását, mely esetben a megváltás, ha azt az okszerű gazdálkodás követelményei szükségessé teszik, kivételesen a birtok más részeire és jobb minőségű földet megváltása esetén a kisbérletek által elfoglalt területnél aránylagosan kisebb területre is kimondható. Ezeknek a rendelkezéseknek indoka az, hogy a javaslat a kishaszonbérletekben részesített nagyszámú kis földmíves elemek exisztenciájáról véglegesen gondoskodni kivan és pedig a kisbérletek lejártával azok további meghosszabbítása vagy megváltása utján. Ez a kérdés szociálpolitikai szempontból különös fontossággal bír, melynek jelentőségét megítélhetni abból, hogy a földreform keretében (az 1924 : VII. t.-c. 9. §-a harmadik bekezdésének hatálya alá eső alapítványi és tanitórendi birtokokon) megváltás helyett 278 községben mintegy 51.000 (50.929) k. h. területen alakíttattak kishaszonbérletek, egyébként pedig további kb. 102.000 (102.112) k. h.on, mely utóbbi kísérleteknek is — bár erről jelenleg konkrét adat rendelkezésre nem áll — bizonyára igen számottevő része szintén idetartozik. A kisbérletek átlagos nagyságát 2—3 k. h.-ra téve, nyilvánvaló, hogy itt az érdekelt kis földmíves és családjaik tízezreinek jövő sorsáról van szó és a földbirtokreform szociális célzataival nem volna összeegyeztethető, ha a jelen törvényjavaslat keretében lótfentartásuk végleges biztosítása érdekében megfelelő intézkedés nem tétetnék. A 3. pont második és harmadik mondata abból a feltevésből indul ki, hogy a körülményekhez képest, különös tekintettel a pénzügyi megoldásra, 1 az- illető birtokos érdekében álló lehet, hogy a hosszúlejáratú kishaszonbérletek helyett a már most, illetőleg rövidesen megindítható megváltási eljárás lefolytatását és ezzel összefüggésben esetleg a kisbérleti terület más birtokrészre való áthelyezését is kívánhassa. A szóbanforgó rendelkezésből következik, hogy ilyen eljárásnak csakis az érdekelt birtokos törvényszerű határidőn belül előterjesztett kérelmére lehet helye s önként értetődik, hogy. területáthelyezés esetén a földhözjutottak gazdasági érdekeit is szem előtt kell tartani. A 4. pont az útnyitáshoz szükséges terület megváltását időhatárhoz köti. A §. utolsóelőtti bekezdése a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő rendelkezésekről szóló 1925 : XV. t.-c.-et egészíti ki, olyan értelemben, hogy az említett törvény életbelépéséig elintézett s azóta újabb eljárás tárgyává nem tett megváltási eljárásokat befejezetteknek nyilvánítja, ilyen esetekben tehát az ítéleti befejezetté nyilvánításokat a javaslat generálisan pótolja. A még le nem adott vagyonváltságföld igénybevételére vonatkozó rendelkezés az érvényben lévő szabályokból folyik. r
