Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-184

184. szám. 57 képviselőtestület, illetőleg törvényhatósági bizottság) által erre a feladatra évenkint előre Ííijelölt három képviselőtestületi tag együttesen jogosult. A hivatkozott szakaszban említett fpldbirtokrendezési ügyekben a községi elöljárósághoz érkező értesítések vagy határozatok közhírré tételének csak abban az esetben van helye, ha ezt a földművelésügyi miniszter vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróság külön elrendeli. 12. §. Az 1920 : XXXVI. vagy az 1924 : VII. törvénycikk alapján földhöz (kishaszonbérletekhez, házhelyhez) juttatást kérők vagy juttatásban részesülők részéről megbízott ügyvéd díját és költségét bármelyik érdekelt fél kérésére kizárólag az Országos Földbirtokrendező Bíróság állapítja meg az ügyvédi kamarák meghallgatása után az igazságügy miniszter által készítendő külön díjszabás alapján akkor is, ha a díjazást (jutalomdíjat, időveszteséget és készpénzbeli kiadások megtérítését) a felek szabad egyezkedés útján határozták meg (1874: XXXIV. t.-c. 54. §-ának harmadik bekezdése). Egyetemleges marasztalásnak helye nincs. Ez az intézkedés a már befejezett és kiegyenlítés által megszűnt ügyekre nem vonatkozik. A juttatást kérők összesége nevében csak választmányuk adhat ügyvédnek megbízást. 13. §. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a hatáskörébe utalt ügyekben az elnökön kívül két birói tagból alakuló tanácsban dönt, kivéve az ügyviteli szabályok szerint tanácsülésen kívül és az alábbi' szabályok szerint egyesbíró (Országos Földbirtokrendező Bíróság bírája, vagy kiküldött bírája) által elintézendő ügyeket. Az egyesbíró, akinek határozatát a tanács felülbírálj a, a tanácsülésen részt nem vehet. Egyes jogszabályokban egycsbíró elé utalt ügyeken felül egyesbíró elé tartoznak még az \1920 :>XXXV1. t.-c. 76. §-ának második bekezdésében és a jelen törvény 5. §-ában említett ügyek is. Az egyesbíró az ügy érdemében szóbeli tárgyalás alapján határoz, amennyiben az ügyviteli szab ál}'ok kivételt nom tesznek. Az egyesbíró határozata ellen közlésétől tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye az Országos Földbirtokrendezo Bíróság tanácsához. A házhelyként juttatott ingatlan haszonbérét (járadékát) vagy megváltási árát megállapító egyesbírói határozat ellen közlésétől tizenöt nap alatt a földmívelésügyi miniszter is fellebbezéssel élhet. A fellebbezést másod- és végsőfokon az Országos Földbirtokrendező Bíróság tanácsa intézi el. A tanácsban nyilvánosan kell előadni a 'megválthatóság, annak mértéke és az ellenérték megállapítása kérdésén ós a fellebbezett ügyeken felül még a 6. §. 9. pontjában, továbbá az ügyviteli szabályokban nyilvános előadásra utalt egyéb ügyeket is. A tanácsok határozata jogerős, az ellen tehát az utolsó bekezdésben említett eseteket kivéve, semminemű további jogorvoslatnak helye nincs. Ennek a törvénynek életbelépése után az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöki tanácsának hatásköre csupán a megváltás és terjedelme, a visszajuttatás, a vagyoni előny megosztása és Összegszerűsége kérdésében hozott tanácsi határozatnak felülvizsgálatára szorítkozik. Az elnöki tanács által már egyszer eldöntött kérdések az elnöki tanács elé többé nem vihetők. Visszajuttatás vagy vagyoni előny megosztása címén (1920:XXXV1. t.-c. 91. §-a és 1924: VII. t.-c. 24. §-a) e törvény életbelépte után semmiféle alapon eljárást indítani nem lehet. 14. §. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tanácsának a megFelsőházi iromány. 1927—1932. VII. kötet. 8