Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-233
233. szám. 573 vagy az újonnan alakult Magyarszalonta községet) megillető vagyon fejében jutott magyar tulajdonba, hanem mint az egész határrészen érdekelt önkormányzati testületet tartozási egyenlegének természetben kiszolgáltatott része, tehát épúgy valamennyi megosztott területű önkormányzati testületnek az egyezmény végrehajtása során pénzben megállapított kárpótlására szolgál, mint az a készpénz, amelyet Románia ugyancsak a tartozási egyenleg kiegyenlítésére fizetett. Az ezekben rendelkezésemre bocsátott nem teljes fedezettel szemben a követelésben álló önkormányzati testületnek jutó összegeket csak ideiglenes jelleggel állapíthattam meg, annyival inkább, mert még szabatosan nem lehettem tájékozva arról, hogy a többi egyezményből milyen számszerű anyagi eredmény várható, ennélfogva, hogy milyen mértékben kell az egyes. önkormányzati testületeknek a kiszámítási kulcs szerint járó kárpótlási összegét, a rendelkezésre álló fedezet mértékéhez képest leszállítani. À kárpótlás méreteinek végleges megállapítását megnehezítette az is, hogy nem készpénzben kaptuk meg a kárpótlás összegét, hanem annak nagyobb része az orosi puszta volt, már pedig, ha ezt aránylagosan természetben szétdarabolom a birtok értéke és jövedelmezősége nagy csorbát szenved és ez a körülmény még jobban csökkenti a fedezet mértékét, ennélfogva az önkormányzati testületek igényének még mélyebbre való leszállítására vezet. Csak arra szorítkozhattam tehát, hogy a kárpótlások méreteit ideiglenes jelleggel állapítván meg, egy részét készpénzben kiegyenlítsem, másik része után pedig egyelőre kamatot fizessek. Már eddig is azonban megfelelő műveletek révén módom nyilt az orosi puszta jövedelmezőségét és értékét jelentősen emelni. A birtokból mintegy 400 kat. holdat természetben kárpótlás fejében az újonnan alakult Magyarszalonta község tulajdonába adtam át, az ezután fönmaradó mintegy 2.850 kat. holdat "pedig, amelyen a román, kezelésben-teljesen külterjes, alig jövedelmező legelőgazdálkodás folyt, mindössze 180 hold szántóval, 20 évre bérbe adtam tőkében erős, szakértő bérlőnek és a szerződésben olyan föltételeket kötöttem ki, amelyekkel sikerült a birtokot értékes és jövedelmező belterjes mezőgazdasági üzemmé átalakítani. Részben a bérlők sajátjából, részben a kárpótlási összeg egy részéből tett befektetésekkel a birtok néhány év alatt valóságos mintagazdasággá fejlődött, 1.850 hold első minőségű szántófölddel, vadvizek levezetésére szolgáló c$atornázás létesítésével, mezőgazdasági vasúttal, bőséges gazdasági épületek emelésével, megfelelő állati és gépinstrukcióval, úgy, hogy a birtok ma az eredeti átvett értékének többszörösét éri meg, a mezőgazdasági termelés fokozását szolgálja, emellett jelentős jövedelemmel járul az önkormányzati testület kárpótlási összegének kiegyenlítéséhez. Az S. H. S. egyezmény végrehajtása során a következő ingatlanok jutottak, illetve jutnak a magyar rész tulajdonába : 1. a Bács-Bodrog vármegyében az újonnan alakult Tompa, Csikéria és Kelebia .községek' határában fekvő, mintegy 17.600 kat. hold ; 2. a Zala és Somogy vármegyék több községében fekvő, az elcsatolt Légrád községhez tartozott 1.688 kat. hold terület, kivéve a kijelölendő 350 kat. hold erdőt, amely — egyedüli kivételül a területi elv alól — továbbra is S. H. S. tulajdonban marad ; 3. a Torontál vármegye Öszentiván és Gyála községeinek területén mintegy 460 hold legelő és 4. a végrehajtás során megállapítandó esetleges egyéb kisebb területek, amelyek eredeti tulajdonjoga még vitás. Az ingóságokra vonatkozóan az egyezmény úgy rendelkezik, hogy az S. H. S. királyság által kiszolgáltatandó egyes, meghatározandó ingóságokon felül a meg-