Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-228
228. szám. 563 Ezért a 2. §. úgy intézkedik, hogy a községekben befolyt házadónak az évi 13,500.000 P-t meghaladó része a „községek segélyezési alapjára" számolandó el, amelyből a bélügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg segélyezheti azokat a községeket, amelyek rendes szükségleteiket az 50%-os pótadóból kellő takarékosság mellett sem tudják fedezni, avagy amelyek az elemi csapások miatt elrendelt adó törlések folytán szükségleteiket saját erejükből egyáltalában nem képesek fedezni. Az ezen alapra elszámolható felesleg évi 2—2*2 millió és ennek figyelembe vételével a községekre érvényes tényleges kivetési kulcs nem 14, hanem kb. 12%, a tényleges mérséklés tehát nem 1, hanem 3%. A törvényjavaslat intézkedései tehát addig is, amíg a községek háztartásának rendezéséről szervesen összefüggő törvény nem alkottatott, lényegesen elő fogják mozdítani a községek háztartásának rendezését. A bizottság a képviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottságainak együttes jelentésével egyetértően a maga részéről is szükségesnek tartja fölvenni jelentésébe a pénzügyminiszternek a képviselőházi tárgyalások során tett következő kijelentéseit : „Intézkedni fog aziránt, hogy a községek külterületén levő lakóházak mindenütt a minimális haszonérték után, illetőleg, amennyiben ezek az épületek a község szélétől legalább két kilométer távolságban vannak a minimális haszonértéknél 20%-kal kisebb összeg után adóztassanak meg. Gondoskodni fog arról, hogy a legteljesebb mértékben végrehajtassák a hivatalos összeállít4s ama rendelkezése, amely szerint a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó házbirtokosok ' által lakott házak haszonértékének a megbecsülésénél figyelembe veendő az a körülmény, hogy az adóköteles csak az év egy bizonyos részében használja-e az épületet, s a házadó csak a használati idővel arányos rész után vethető ki. A jövő évi kivetés megindítása tárgyában kiadandó utasításban végül intézkedni fog aziránt, hogy azokat a présházakat és egyéb gazdasági épületeket, — amelyek mint gazdasági épületek, állandóan adómentesek — csupán csak azért, mert a présházban és egyéb gazdasági épületekben egy olyan helyiség is van, amelyet a tulajdonos kizárólag a szőlő-, illetőleg földmunkák tartama alatt ideiglenes tartózkodás céljaira használ, de sem állandó lakás, sem nyaralás céljaira nem szolgál, adóval meg ne róják. Adókötelesnek csak azt a présházat és egyéb gazdasági épületeket szabad minősíteni, amelyben több berendezett lakószoba van, avagy ha csak egy lakószoba is van, ezt a 'lakószobát a tulajdonos nemcsak a szőlő-, illetőleg földmunkák tartama alatt, hanem egyéb időben is huzamos tartózkodásra, különösen nyaralásra használja." Ezek után a bizottság tisztelettel javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadni méltóztassék. » Kelt Budapesten, a felsőház pénzügyi és közigazgatási bizottságainak 1928. évi november hó 23-án tartott együttes üléséből. \ Popovics Sándor s. k., Schober Béla s. k., az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság h. jegyzője. 71*
