Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-219

219. szám. 477 gyakorlatban bevált országos szervet : az Országos Magyar Gyüjtemény­egyetem Tanácsát bízza meg s így mód nyílik arra, hogy az irányítás szak­szerűen s a legmagasabb hivatást teljesítő nemzeti nagy közgyűjtemények kebeléből, céltudatosan, központilag történjék, terv- és szakszerűleg fejlesz­tessék. A Tanács személyi összetétele biztosítani fogja a felügyeletnek tudo­mányos és művészeti, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt színvo­nalon álló szakszerűségét, tárgyilagosságát és egységes irányát. A törvényjavaslat hat fejezetre oszljk. . Az I, fejezet, mely a közgyűjtemények állami felügyelete és támogatása címet viseli, az állami felügyelet alatt levő vagy ez alá kerülő közgyűjte­mény fogalmát határozza meg, különbséget téve az állam, törvényhatóságok ós községek (városok) és más személyek tulajdonában levő, de már eddig is állami felügyelet alatt állott gyűjtemények között egyrészről, másrészről pedig az eddig állami felügyelet alatt nem állott és nem az állam, törvényhatósá­gok, községek (városok) tulajdonát képező gyűjtemények között, mégpedig abban a tekintetben, hogy utóbbiak csak a tulajdonos beleegyezésével, tehát a magántulajdon teljes respektálásával nyilváníthatók közgyűjteménnyé, azaz kerülnek állami felügyelet alá. A törvényjavaslat II. fejezete a törvényhatósági és községi (városi) köz­gyűjtemények személyzetéről szól s e tisztviselők minősítésére, címeire, a meg­felelő állásoknak pályázat útján, a Tanács jelölése alapján leendő betölté­sére stb. tartalmaz intézkedéseket. A III. fejezet az ingó műemlékek és egyéb muzeális tárgyak felkuta­tása (gyűjtés, ásatás stb.) és védelme tárgyában rendelkezik. A muzeális kutató és gyűjtő munkálatok rendszeres tervének kidolgozására és megszer­vezésére megfelelő szervet létesít, az ásatásokról rendelkezik, szabályozza az előkerülő muzeális értékek és a kincs fogalma alá eső tárgyak tekintetében követendő eljárást s a muzeális értékek nemzeti kultúrérdek szempontjából való, védelméről, ezek nyilvántartásáról, elővásárlásáról és kiviteléről intéz­kedik. A IV. fejezet a közhatóságok ós volt hiteles helyek levéltárainak fel­ügyelete tárgyában rendelkezik. Az V. fejezet a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányairól szól s az eddigi gyakorlat tapasztalatai alapján egységesíti az azok beszolgáltatására vonatkozó szabályokat. A VI. fejezet a büntető, életbeléptető és zárórendelkezéseket tartal­mazza. A büntetések súlyosságát indokolja egyrészt a törvényes kötelességek teljesítésében a háború óta észlelhető lanyhulás, továbbá, hogy a muzeális értékek és közgyűjtemények anyagának nem kellő büntetőjogi védelme káro­kat okoz nemzeti kultúránknak és vagyonúnknak ; végül, hogy a hasonló külföldi törvények ezeknél még szigorúbb büntetéseket tartalmaznak. Az előadottak alapján a bizottság javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni méltóztassék. A törvényjavaslat részleteit illetőleg a bizottság javaslata a következő: Az I. fejezet címe helyett a bizottság a következő szöveget javasolja: »1. Fejezet. Gyűjteményeknek közgyűjteménnyé nyilvánítása, állami felügyelete és támogatása.« A 7. §. (2) bekezdése végére folytatólagosan vétessék fel a következő szöveg: »A törvényhatóságok területén egyesület által fenntartott ily közgyüjtemé-

Next

/
Thumbnails
Contents