Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-219

219. szám. 477 gyakorlatban bevált országos szervet : az Országos Magyar Gyüjteményegyetem Tanácsát bízza meg s így mód nyílik arra, hogy az irányítás szakszerűen s a legmagasabb hivatást teljesítő nemzeti nagy közgyűjtemények kebeléből, céltudatosan, központilag történjék, terv- és szakszerűleg fejlesztessék. A Tanács személyi összetétele biztosítani fogja a felügyeletnek tudományos és művészeti, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt színvonalon álló szakszerűségét, tárgyilagosságát és egységes irányát. A törvényjavaslat hat fejezetre oszljk. . Az I, fejezet, mely a közgyűjtemények állami felügyelete és támogatása címet viseli, az állami felügyelet alatt levő vagy ez alá kerülő közgyűjtemény fogalmát határozza meg, különbséget téve az állam, törvényhatóságok ós községek (városok) és más személyek tulajdonában levő, de már eddig is állami felügyelet alatt állott gyűjtemények között egyrészről, másrészről pedig az eddig állami felügyelet alatt nem állott és nem az állam, törvényhatóságok, községek (városok) tulajdonát képező gyűjtemények között, mégpedig abban a tekintetben, hogy utóbbiak csak a tulajdonos beleegyezésével, tehát a magántulajdon teljes respektálásával nyilváníthatók közgyűjteménnyé, azaz kerülnek állami felügyelet alá. A törvényjavaslat II. fejezete a törvényhatósági és községi (városi) közgyűjtemények személyzetéről szól s e tisztviselők minősítésére, címeire, a megfelelő állásoknak pályázat útján, a Tanács jelölése alapján leendő betöltésére stb. tartalmaz intézkedéseket. A III. fejezet az ingó műemlékek és egyéb muzeális tárgyak felkutatása (gyűjtés, ásatás stb.) és védelme tárgyában rendelkezik. A muzeális kutató és gyűjtő munkálatok rendszeres tervének kidolgozására és megszervezésére megfelelő szervet létesít, az ásatásokról rendelkezik, szabályozza az előkerülő muzeális értékek és a kincs fogalma alá eső tárgyak tekintetében követendő eljárást s a muzeális értékek nemzeti kultúrérdek szempontjából való, védelméről, ezek nyilvántartásáról, elővásárlásáról és kiviteléről intézkedik. A IV. fejezet a közhatóságok ós volt hiteles helyek levéltárainak felügyelete tárgyában rendelkezik. Az V. fejezet a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányairól szól s az eddigi gyakorlat tapasztalatai alapján egységesíti az azok beszolgáltatására vonatkozó szabályokat. A VI. fejezet a büntető, életbeléptető és zárórendelkezéseket tartalmazza. A büntetések súlyosságát indokolja egyrészt a törvényes kötelességek teljesítésében a háború óta észlelhető lanyhulás, továbbá, hogy a muzeális értékek és közgyűjtemények anyagának nem kellő büntetőjogi védelme károkat okoz nemzeti kultúránknak és vagyonúnknak ; végül, hogy a hasonló külföldi törvények ezeknél még szigorúbb büntetéseket tartalmaznak. Az előadottak alapján a bizottság javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. A törvényjavaslat részleteit illetőleg a bizottság javaslata a következő: Az I. fejezet címe helyett a bizottság a következő szöveget javasolja: »1. Fejezet. Gyűjteményeknek közgyűjteménnyé nyilvánítása, állami felügyelete és támogatása.« A 7. §. (2) bekezdése végére folytatólagosan vétessék fel a következő szöveg: »A törvényhatóságok területén egyesület által fenntartott ily közgyüjtemé-