Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-218
474 218. szám. Melléklet a 218, számú iromány hon. Indokolás az „egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A mindenkori magyar kormányok — rövid megszakításoktól eltekintve — a múltban is kaptak törvényi felhatalmazást arra, hogy egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezése céljából a szükséghez képest megállapodásokat létesíthessenek s az ideiglenes megállapodásokat rendeleti úton életbelép te thessék. E felhatalmazás célja mindenkor az volt, hogy a kormány kereskedelempolitikai mozgási szabadsága az ország gazdasági érdekei által megkívánt mértékben biztosittassék. A legutóbb az 1927. évi XV. törvénycikkel adott ily értelmű felhatalmazás érvénye folyó év végével lejár. Tekintettel arra, hogy azok a szempontok, amelyek az idézett törvénycikkel megadott felhatalmazást szükségessé tették, "ma is fennállanak; — amennyiben kereskedelempolitikai viszonyainknak a bennünket gazdasági szempontból érdeklő Összes államokkal való kiépítése még folyamatban van — igen fontos, hogy gondoskodás történjék arról, hogy továbbra is biztosítva legyen annak lehetősége, hogy a létesítendő forgalmi és kereskedelmi megállapodások — amennyiben újabb tarifális kedvezményeket nem nyújtanak — rövidebb időn belül legyenek életbelóptethetők, mint amely . időn belül azoknak az országgyűlés által való letárgyalása megtörténhetnék. E törvényjavaslat szövege teljesen megfelel az idézett 1927. évi XV. t c. 1. és 2. paragrafusainak. Miként az utóbbi törvénycikk, úgy e törvényjavaslat is meghatározza az ideiglenesség fogalmát, amennyiben kimondja, hogy a kormány felhatalmazása csak oly kereskedelmi ós forgalmi megállapodások életbeléptetésére terjed ki, amelyek időtartama a 3 évet, vagy felmondási ideje a 6 hónapot ' meg nem haladja. Nem terjed ki a felhatalmazás oly kereskedelmi szerződésekre, amelyek vámtarifális rendelkezéseket tartalmaznak s mint ilyenek az ország gazdasági termelését érzékenyebben érinthetik, mint a puszta legnagyobb kedvezményes szerződések. A vámtarifális engedményeket tartalmazó kereskedelmi
