Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-217

217. szám. 471 ges annak kimondása, hogy az ily alapon fizetett felemelt hozzájárulási összegek vissza nem követelhetők. A 8. §-ban körülírt törvényhozási felhatalmazás csupán az ezidőszerint fennálló helyzet gyors rendezését célozza, nem kívánja azonban a hozzájárulások megállapítási módjára nézve a fentemlített törvényekben szabályozott eljárási módot megváltoztatni, tehát az említett törvényekben körülírt eljárás továbbra is hatályban marad. , A 9. §-ban aziránt történik intézkedés, hogy a községek belterületén levő lakóházak és közhivatali célokra szolgáló épületek a társulati költségekhez való hozzájárulás kötelezettsége alól mentesíttessenek, és pedig azért, mert a házakra újabb terheket róni nem tartom lehetségesnek, de nem is méltányos, hogy a községi lakosság azért, mert a földjeinek megvédése céljából létesített védművek által háza is meg lett' védve, a vízszabályozási járulékon felül, a társulatnak külön hozzájárulást is fizessen, amidőn a falusi házak túlnyomó része tudvalevőleg jövedelmet sem hoz és így a ház után fizetett közszolgáltatások is a föld jövedelmét terhelik. « Az ellen azonban, hogy gyárak, ipari és hasonló egyéb telepek, amelyekhez tartozó épületek a házadó alól mentesek és mely vállalatok rendszerint vízszabályozási járulékot sem fizetnek, az említett törvények alapján a társulati költségekhez való hozzájárulásra köteleztessenek — észrevétel nem tehető. A 10. §. indokolása : Az 1904 : XXXIX. t.-c. 2. §-a alapján a földmívelésügyi miniszter kötelezte a Rábaszabályozó Társulatot a Kisrábatoroknál levő és a kisrábai érdekeltség költségén fenntartott ősrégi duzzasztógát helyett egy. új gátnak kiépítésére és á társulat költségén való fenntartására. A munkálat költségeinek fedezésére a törvény 11. §-a alapján 250.000 K államsegély engedélyeztetett, amely összeg a duzzasztómű előirányzott költségét teljesen fedezte. A társulat a művet az időközben „szükségessé vált pótlásokkal és módosításokkal jelentékeny költségtöbblettel az 1906—1908. években kiépítette és 1916-ig jelentékenyebb költségek nélkül fenn is tartotta, 1917-től kezdve azonban a Rába árvizei a gáton oly rombolásokat vittek véghez, hogy a műnek jelenleg csak a roncsai vannak meg és a gát a teljes elpusztulás előtt áll. Tekintettel arra, hogy a duzzasztógát megsemmisülése esetén a Kisrába folyó, melyhez fontos közgazdasági érdekek (öntözés, malomüzemek, természetes vízhasználatok stb.) fűződnek, teljesen víz nélkül maradna, a gát újjáépítése nagy vidéknek fontos érdeke és így általános közgazdasági érdek. A még fennálló roncsok kijavítása egyáltalában nem, illetve csak oly költséggel volna eszközölhető, amely egy új modern duzzasztógátnak mintegy 1,000.000 P-re tehető költségeit megközelíti. . Minthogy a vizet használó érdekeltek ily nagy befektetés előteremtésére anyagilag képtelenek, másfelől erre a Rábaszabályozó társulat sem rendelkezik . megfelelő fedezettel és a gátnak saját költségén való felépítése a társulattól nem is kívánható, szükséges, hogy az 1904 : XXXIX. t.-c. indokolásában is hangsúlyozott magasabb közgazdasági érdekekre való tekintettel az állam biztosítsa a duzzasztógát felépítésének lehetőségét annál is inkább, mert ezáltal újabb jelentős közérdekű berendezéseknek a jövőben való létesítése válik lehetővé ú. m. a Hanság nagyobbmérvű öntözése, villamosáram termelése stb. Figyelembevéve a Kisrába vidékének vizzel való ellátásával kapcsolatos fontos közgazdasági, közegészségügyi és tűzrendészeti érdekeket, a vízellátást