Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-177

177. szám. 19 vételével voltak megtarthatók. Az 1925 : XXVI. t -c. 185. §-a azonban ha­tályon kívül helyezte az 1918 : XVII. t.-c.-ket és ezzel feléledt az 1886,: XXI. t.-c. 81. §-ának az rendelkezése, amely szerint törvényhatósági választójoga van mindenkinek, aki a választás idején érvényes országgyűlési képviselő­választói névjegyzékbe fel van véve. Az a helyzet állott tehát elő, hogy a legszélesebb alapokra fektetett választójog mellett, az 1886 : XXI. t.-cikkben megállapított választási eljárás alapulvételével kellene a választásokat megtartani, aminek gyakorlati keresztül­vitele már csak a választókerületeknek sokkal kevesebb választói létszámra megállapított keretei miatt is lehetetlenség. Az országgyűlési és a törvény­hatósági választójogok között — az 1886 : XXL t.-c. 31. §-ában — létesített kapcsolat csakis az akkor fennállott országgyűlési kép viselő választójogra (1874 : XXXIII. t. c.) vonatkozhatott ós a törvényhozásnak nem is lehetett célja azt a kapcsolatot állandósítani arra a későbbi időre is, amikor az országgyűlési kép viselő választójogra vonatkozó szabályok módosulnak. Ezt igazolja az is, hogy ahányszor az országgyűlési kép viselő választójogra vonat­kozólag törvényhozási intézkedés történt, mindannyiszor történt rendelkezés a törvényhatósági választójognak külön szabályozására vonatkozóan is. (1913: XIV. t.-c. 164. §., 1918 : XVII. t.-c. 183. §.). A törvényhatósági bizottságokat újjáalakító választások tehát a tör­vényhatósági választójog és választási eljárásnak újabb szabályozása előtt nem tarthatók meg és ugyanezen okok indokolják az időközi választások megtartásának betiltását is. Arra való tekintettel pedig, hogy a javaslat értelmében a választott törvényhatósági bizottsági tagok összesége jelen összetételében marad meg a megállapított határidőig, indokolt, hogy a virilis tagok kategóriájának összetételében se történjék ugyanez alatt az idő alatt változás. Ebből a célból szükséges a legtöbb adófizetők névjegyzékének kiigazítását eddig a határidőig mellőzni. A jelenlegi törvényhatósági bizottsági tagok megbízatásának a javaslat­ban megállapított időpontig való meghosszabbítását az indokolja, hogy a benyújtandó másik javaslatom törvényerőre emelkedése után, annak végre­hajtásához szükséges rendelkezések megállapítása és a megalakulást meg­előzően szükséges intézkedéseknek megtétele eddig az időpontig előrelátható­lag ki fogja tolni a törvényhatósági bizottságok újjáalakulásának időpontját. A javaslatnak az 1886 : XXII. t.-c. 165. §-a alá tartozó két rendezett tanácsú városra : Esztergomra és Kőszegre vonatkozó rendelkezése azért szükséges, mert ebben a két városban a községi aktív ós passzív választó­jogra vonatkozólag a törvényhatóságokra megállapított rendelkezések irány­adók. Ugyanis az 1886 : XXII. t.-c. 165. §-a értelmében azokban a törvény­hatósági joggal bírt városokban, amelyek az 1876 : XX, t.-c. következtében rendezett tanácsú városokká alakultak át és ezt a minőségüket meg­tartották, valamint a volt királyföldön fekvő hét sz kir. városban, végül a volt tizenhat szepesi város közül azokban, amelyek rende­zett tanácsúak voltak, az 1870 : XLII. t.-c. 27. §-a szerint a köz­ségi (képviselőtestületi) választójogra az 1886 : XXI. t.-c. 23. és 31. §-ainak a törvényhatósági választójogra megállapított rendelkezései mérv­adóak és ugyanezek a városok háztartási ós vagyonfelügyeleti szempontból a belügyminiszter közvetlen felügyelete alatt állottak. Ezeknek a városoknak a száma a király földi hét sz. kir. város és a tizenhat szepesi városon kívül Nagy-Magyarországon 47 volt. Magyarország jelenlegi megcsonkított terü­letén két ilyen város van: Esztergom és Kőszeg. Ma már semmi sem indo­3'

Next

/
Thumbnails
Contents