Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-196

196. szám. 221 Nem kívánta azonban a javaslat — mint ezt megjegyezni már fentebb is szerencsónk volt — fennálló jogunknak azt a rendszerét érinteni (1896 : XXXIII. t.-c, 28. §. és 1911:1. t.-c. 51. §.), amely szerint a rendes bírósági szervezethez tartozó külön bíróságok és a rendes bíróságok között felmerült batásköri összeütközések a hatásköri összeütközésben érdekelt bíróságok legközelebbi közös felsőbírósága elé tartoznak. Ennek az elvnek felel meg a javaslat 3. §-a, amelyet a 2. §-nak a munkásbiztosítási bíróságokra vonatkozó rendelkezése csak látszólag tör át. A munkásbiztosítási bíráskodásról szóló 1921: XXXI. t.-c. 2. §-a értelmében Budapesten külön (elsőfokú) királyi munkásbiztosítási bíróság működik, egyébként — az idézett t.-c. 1. §-a szerint — munkásbiztosítási ügyekben a bíráskodást elsőfokon a kerületi munkásbiztosító pénztár székhelye szerint illetékes kir. járásbíróság mint munkásbiztosítási bíróság gyakorolja. A törvény 3. §-a értelmében azonban az utóbb megjelölt bíróságoknak is a Munie ásbiztosítási Felsőbíróság a fellebbviteli bírósága. Ennek következtében a rendes bíróságok (kir. járásbíróságok) keretében szervezett munkásbiztosítási bíróságokat a jelen javaslat szempontjából külön bíróságoknak kell tekinteni, mert — mint az a fentebb kifejtettekből következik — egyfelől annak a kir. járásbíróságnak, mint munkásbiztosítási bíróságnak, amelynek különlegesen nem szervezett rendes bírósággal hatásköri összeütközése támadt, másfelől pedig az utóbb említett rendes bíróságnak nincs közös fellebbviteli bírósága, a most vázolt eset tehát semmiesetre sem vonható a 3. §. alá, hanem különleges rendezésre szorul. Ennek a különleges rendezésnek legegyszerűbb és egyúttal legkövetkezetesebb módja, ha a kérdést egyformán oldjuk meg akár a külön bíróságként szervezett Munkásbiztosítási Felsőbíróság, illetőleg budapesti kir. munkás biztosítási bíróság, akár pedig az előbbinak fellebbviteli joghatósága alá tartozó kir. járásbíróság (rendes bíróság) mint munkásbiztosítási bíróság az egyik alanya a hatásköri összeütközésnek és mindegyik esetben a hatásköri bíróság elé utaljuk a felmerült hatásköri összeütközés elintézését. A m. kir. Kúria keretében több külön szervezett bíróság (bírói tanács) működik (kir. Kúria ügyvédi tanácsa, fegyelmi bírósága, magánalkalmazottak nyugdíj valorizációs ügyében eljáró külön tanács, folyó évi július hó 1-től szabadalmi tanács és így tovább) és számolni kell azzal, hogy a jövőben is szükség lesz ilyen külön bíróságoknak (bírói tanácsoknak) a kir. Kúria keretében felállítására. Ezek és a kir. Kúriának rendes működésű tanácsai között felmerülhető összeütközéseket kívánja a javaslat alapelveinek megfelelően és gyakorlatilag is a lehető legkielégítŐbben szabályozni a javaslat 3. §-ának harmadik bekezdése. A 4. §-hoz. Az 1907: LXI. törvénycikk rendelkezéseit a javaslat 1. §-ában meghatározott hatásköri összeütközések eseteiben általában megfelelően lehet alkalmazni. Fontos kivétel azonban e tekintetben az idézett törvénycikk 7. §-ának utolsó bekezdése, amely csak a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközésre vonatkozik és így a dolog természete szerint e helyütt nem nyerhet alkalmazást. Természetes továbbá az is, hogy a külön bíróságok hatáskörének megállapítása esetében a hatásköri bíróságnak az 1907: LXI. t.-c 19. §-ának 1. bekezdésében foglalt attól a rendelkezéstől eltérve, amely szerint a hatásköri bíróság csak afelől határoz, vájjon az ügyben az eljárás a rendes bíróság, a közigazgatási bíróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, vagy hogy az ügy az eljárt hatóságok egyikének hatáskörébe sem tartozik, vagy hogy hatásköri összeütközés esete nem merül fel: a hatásköri bíróság-