Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.

Irományszámok - 1927-193

193. szám. 183 Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legkö­zelebb eső állomástól a rendeltetési helyez legközelebb eső állomásig a katonai díjszabás alkalmazásával szállítani. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a katonai kiszolgált altiszteknek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben meg állapi tvák. 14. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, továbbá jöve­déki vagy közbiztonsági célokból a vasutat használják és azt, hogy az ille­tékesjhatóság által megbízattak, igazolják, úti málháikkal együtt ingyen Szállí­tandók. 15. §. Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter kívá­natára a m. kir. postát szállítani köteles. A postaszállítás feltételeit az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §.-ának b) pontja értelmében a m. kir. kereskedelemügyi miniszter rendeleti úton fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei,, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 16. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvénycikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távbeszélő és villamos jelzőberendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa ós a szükséghez képest bővíthesse; míg azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése céljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok ingónybevétele szükséges, a m. kir. keres­kedelemügyi minisztertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távbeszélőket és villamos jelzőberende­zéseket illetőleg, szorosan alkalmazkodni köteles, az 1888. évi XXXI. t.-cikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal és távirdára nézve, 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz,"az említett törvénycikk és egyez­mény alapján kibocsátott, vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgy­szintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberen­dezósi feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométer-szelvé­nyeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, amikor a jelen §. első bekezdése értelmé­ben külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőséget, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön enge­délyre van szükség, ennek megadása iránt a m. kir. kereskedelemügyi mi­nisztert meg oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban lévő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Új építkezések és meglévő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódóin és jelzőkészülékein

Next

/
Thumbnails
Contents