Felsőházi irományok, 1927. VII. kötet • 172-234. sz.
Irományszámok - 1927-192
170 192, szám. javaslat helyes értelmének. Különösen fontos ez ott, ahol a jelenlegi kataszteri adatok és a való élet között aránytalan eltérés mutatkozik. Ä törvényjavaslat a könnyebb lebonyolítás végett a 4. §-ban az egyes földhözjuttat ottak által viselendő vételárrészletek kiszámítását a községi elöljáróságokra, illetve felsőbb fokon a Pónzügyigazgatóságokra bízza, ami által a pénzügyi természetű és könnyen megoldható kórdóseket a viszonyokat ismerő helyi hatóságokhoz utalja ós az Országos Földbirtokrendező Bíróság teendőit csökkenti. A törvény 5. $-a rendelkezik a már juttatott, de időközben valami címen újra szabaddá lett föld további juttatásáról, kiemelvén azt, hogy ezek az újabb juttatások csak készpénz fizetés ellenében történhetnek ós amennyiben ilyen nem volna, lehet megfelelő megbízható és hitelképes jelentkezőknek juttatni, aki anyagi biztosítást is tud nyújtani. Ezzel újból a községi elöljáróság bízatik meg a sürgős rendelkezéssel a magyar királyi gazdasági felügyelőség ellenőrzése mellett és az OFB. elé az ügy a községi elöljáróság indokölt javaslatával csak véglegesen juttatás, illetve elvonás tekintetében kerül. Lényeges rendelkezés, hogy az így megürült ingatlan az itt szorosan felsorolt ós körülírt kérelmezők hiányában a volt tulajdonosnak is visszajuttatható, úgy a megürült kishaszonbérlet is. - ' Az ingatlan elidegenítő jogyügyletek hatósági tudomásulvételéről és az államot illető elővásárlási jogról a 6. §. rendelkezik, részletesen körülírván ennek a feltételeit. Az ilyen ügyletek tudomásul vétele, valamint az elővásárlási jog gyakorlása a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik, aki a tudomásulvétel megtagadását egy e célból alakítandó bizottság meghallgatása után gyakorolja. Az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak csak azon esetben marad ezen kérdésekbe beleszólási joga, ha e vitatott jogügylet a tör vény értelmében hatósági tudomásulvételre nem szorul, illetőleg, hogy az elővásárlási jognak vagy tudomásulvétel megtagadásának a törvény értelmében helye nincs és ez alapon a földmívelésügyi miniszteri határozat ellen az érdekelt panasszal él az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Lényegesnek tartja az együttes bizottság annak kiemelését, hogy jelen §.2. pontja értelmében a gazdák részére történő 200 holdon aluli ingatlankiegészítés, — ha az állam élővásárlási jogának gyakorlására szükség nincs, vagy színleges szerződés nem köttetett, tudomásul veendő és a minisztérium felhatalmaztatik, hogy ezen 200 hold területhatárt rendelettel 500 holdra emelje fel. Es nagy lépés a szabadforgalom felé. Ugyancsak a szabadforgalomhoz közeledünk azzal, hogy elővásárlási jog gyakorlásának a hiányában a földmívelésügyi miniszter közérdekből megtagadhatja ugyan az elidegenítő jogügylet tudomásulvételét a 200 holdon felüli ingatlanoknál, de csak akkor, ha ez a megtagadás az elidegenítő anyagi romlását nem okozza. Ez a joga a minisztert csupán három évre illeti meg és egy külön e célra alkotott bizottság véleménye után gyakorolható. A haszonbérleti szerződések tudomásul vételére vonatkozó jogkör is a javaslat 7. §-a szerint, átszáll a földmívelésügyi miniszterre, fenntartatván az Országos Földbirtokrendező Bíróság előtti panaszjog a törvényellenes határozat esetében. Ez a rendelkezés szintén az esetek legszűkebb körére korlátozza a Földbirtokrendező Bíróság működését; A törvényjavaslat gondoskodik az élők közötti jogügylettel, vagy .árverésen szerzett 100 kat. holdnál nagyobb ingatlanok elidegenítéséről és eldarabolásáról a $. $-ban. A nyerészkedő ingatlanforgalom lehető kiküszöbölésére van az a rendelkezés, hogy az elidegenítő, vagy eldaraboló a javaslatban körülírt esetekben és feltételek mellett ingatlan eldarabolási járulékot tartozik az Országos Földbirtok-
