Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.

Irományszámok - 1927-171f

70 4. A gyermekpótlékfoól származó kötelezettség. A törvényjavaslat rendelkezései szerint a rokkantsági és öregségi járadékhoz a 15 éven aluli gyermekek mindegyike után a járadék 5°/o-ának megfelelő értékű gyermekpótlék folyósíttatik. Ez a pótlék az összes gyermekek után a járadék mindenkori értékének 20°/o-át nem haladhatja meg. (52. §.) A magánalkalmazottaknál a gyermekpótlék a gyermekek betöltött 18 éves koráig kerül kifizetésre. A gyermekpótlékból származó kötelezettség megállapítása szempontjából figyelembe jövő statisztikai alapokkal már foglalkoztunk. Első helyen említendő a biztosított apák egy-egy életkorához tartozó gyermekek száma életkor szerint való eloszlásban. A 0 — 14 éves gyermekek számát az 1910. német indokolásban közölt adatoknak megfelelően, a 12—14, úgyszintén a magánalkalmazottaknál a 12 — 17 éves gyermekekre nézve a statisztikai hivatal által a biztosítottakra megállapított gyermeklétszámot vettük figyelembe. Mindenekelőtt megállapítandó az apák egyes életkorához tartozó gyermekek átlagos száma. Minthogy a gyermekek létszámára vonatkozó adatok két helyről vannak véve, az egy-egy apára eső gyermekek számát is ennek megfelelően külön meg kellett állapítani a 0—'11 éves gyermekekre és külön a 12-14, illetőleg a magánalkalmazottaknál a 12 — 17 éves gyermekekre. Az apáknak egy-egy életkorához tartozó gyermekek száma osztva az apák számával, adja az ogy-egy apához tartozó átlagos gyermeklétszámot (32. táblázat). Az ,x' éves biztosított apához tartozó átlagos gyermeklétszám szorozva azzal a valószínűséggel, hogy valamely ,x* éves biztosítottnak egyáltalában van gyermeke, adja az ,x' éves férfi biztosítotthoz általában tartozó átlagos gyermeklétszámot. Ha tehát r

5 -vei *x (a) m jelöljük az ,x' éves biztosított apához tartozó 15' éven aluli gyermekek átlagos létszámát és r

x -vei annak a valószínűségét, hogy valamely biztosított férfinak általában 15 éven aluli gyermeke van, f

15 j45 t

x (2) — K (a) (z) * r% az ,x' éves férfi biztosítotthoz általában tartozó 15 éven aluli gyermekek száma. A magánalkalmazottakra nézve a meggondolások ugyanazok, azzal a különbséggel, hogy a 18 éven alali gyermekek átlagos számát és azt a valószínűséget kell figyelembe venni, hogy 18 éven aluli gyermekük van. A női biztosítottakra nézve a statisztikai hivatal adatgyűjtése, mint azt említettük, szintén kiterjedt, azonban éppen/arra való tekintettel, hogy már a férfi biztosítottaknál sem alkalmazhattuk a gyermekek létszámára vonatkozólag megállapított adatokat, a női biztosítottakra nézve sem volna indokolt az ezen biztosítási csoportra nézve a statisztikai felvétel során megállapított gyermeklétszámot alapul venni. Minthogy pedig az 1910. német indokolás a női biztosítottakra nézve ugyanazt a létszámot vette alapul, mint a férfi biztosítottakra, másrészt pédig a női biztosítottakra jelen meggondolások-