Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
34 5. Egyéb statisztikai alapok. Az eddig említett statisztikai alapokon kívül a biztosítási kötelezettségek megállapításánál egyéb statisztikai ajapok is szükségesek. Az özvegyi járadékból származó kötelezettség értékének megállapításánál figyelembe jönnek azok a valószínűségek, amelyek azt fejezik ki, hogy valamely biztosított férfinak egyáltalában van-e felesége. A nősültség állapotára vonatkozó valószínűségeket, a statisztikai hivatal által felvett adatokból állapítottuk meg. A nyers valószínűségeket mechanikusan ós ^grafikusan kiegyenlítettük és a 70. életkortól felfelé extrapoláció útján állapítottuk meg a hozzátartozó értékeket (24. táblázajb). A cseh indokolásban és az 1914-ki német emlékiratban alapul vett a nősültség állapotára vonatkozó valószínűségeknek a tervezetben alkalmazott valószínűségekkel való összehasonlítása a következő: Nosültségi valószínűség. A férfibiztosított életkora Tervezetben Cseh indokolás 1914. német emlékirat A férfibiztosított életkora összes biztosítottak magánalkalmazottak Cseh indokolás 1914. német emlékirat 25 30 35 40 45 50 55 60 65 0-3969 0-7253 0-8333 0-8800 0-8982 0-8937 0-8696 0 8293 0-7657 0-2270 0-5764 0-7599 0*8393 0-8703 0-8752 0-8718 0-8537 0-8053 0-2761 0 5802 0-7822 0-8443 0-8592 0-8576 0-8387 0-8014 0-7525 0-2830 0-6840 0-8270 0-8700 0-8830 0-8760 0-8530 0-8130 0-7490 A nősültség állapotára vonatkozó ezeknek a valószínűségeknek az összehasonlítása azt mutatja, — ami természetes is — hogy a magánalkalmazottak valószínűségei az alsóbb életkorokban kisebbek, a magasabb életkorokban azonban nagyobbak, mint az összes férfibiztosítottakra vonatkozó nosültségi valószínűségek. A tervezetben alkalmazott és magyarországi viszonyokból levezetett valószínűségek nagyobbak, mint a cseh indokolásban ós a német emlékiratban alapul vett valószí aűségek. Ennek az okát véleményünk szerint elsősorban abban kell keresni, hogy úgy a cseh indokolásban, mint a német emlékiratban felhasznált valószinűségek az általános népszámlálás során nyert adatokból vannak levezetve. Már pedig természetesnek kell felvennünk, hogy jelen biztosítási kötelezettség alá tartozó néprétegek nosültségi valószínűségei nagyobbak, mint az ország összlakosságára nézve levezetett ugyanilyen valószínűségek. Az özvegyi járadék értékének megállapításánál, tekintettel arra, hogy általában véve az özvegy a férj halála után c£ak akkor részesül özvegyi' járadékban, ha ő maga nincs biztosításra kötelezett foglalkozásban és egyébként rokkant, bizonyos statisztikai alapok szükségesek, amelyek némelyikét
