Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
9 lehet tekinteni. Igaz ugyan, hogy 20 éven felüli tagsággal rendelkező igen sok bányamunkás is van, azonban még sem lehet biztosítástechnikai szempontból a bányanyugbér-biztosítási intézményt 15 évesnél idősebbnek tekinteni, mert a bányászat körében eltöltött összes szolgálati időnek a legtöbb munkásnál csak igen kis hányada nyert beszámítást, tekintettel a bányamunkások gyakori vándorlására. A felosztási és kiró vasi rendszer mellett tehát már a 15. évnek megfelelő évi szükséges járulék közel 9%. Az ezután következő években rohamos lesz az emelkedés és 10—15 év múlva a felosztási és kiró vasi rendszernek évi járuléka közel lesz ahhoz a járulékhoz, amely az összes megszerzett várományok és összes : már megnyílt kötelezettségek fedezetére szükségesnek mutatkozott. És amikor a két járulékkulcs egymással találkozott, a múltra származó terhekből és várományokból semmi nincsen lefedezve. A járulék tovább emelkedik ós előáll majd az a helyzet, hogy a munkásoknak és munkaadóknak többet kell majd fizetni évenként, mint amennyit az évi egyenlő átlagos járadék rendszere mellett kellett volna.Külföldi példákkal is alá lehet támasztani azt, hogy a felosztási és kirovási rendszer alkalmazása a gyakorlatban a biztosítottakra és azokra, akik a járulókot viselik, később elviselhetetlen terhet róna és nemcsak a biztosítottak érdekeit veszélyeztetné, hanem magát a biztosítási intézményt létalapjában támadná meg. Németországban a rokkantsági biztosításnál a valutáris összeomlás óta szintén a felosztási és kirovási rendszer van érvényben. A jelenlegi járadókkulcs az osztályok átlagos munkabérének 10—5*48 százaléka. A szükséges járulék a németországi biztosítási tervezet mellett a várakozási idő kezdetével számolva, átlagban körülbelül a munkabér 7*5%-a. A jelenlegi járulók tehát a szükséges átlagos járuléknak körülbelül 80%-át teszi. Magát a biztosítási intézményt biztosítástechnikai szempontból nem lehet idősebbnek tekinteni, mint 15 évesnek. Igaz ugyan, hogy a biztosítási intézmény már 40 év óta áll fenn, azonban a valutáris összeomlás előtti időre vonatkozó várományokat csak igen kis mértékben valorizálták és így az aktív biztosítottaknak eddig szerzett várományai szempontjából az intézmény legfeljebb 15 évesnek tekinthető, A 15-ik évben tehát az évi átlagos és egyenlő járuléknak körülbelül 80°/o-a szükséges a felosztási és kirovási rendszer mellett, hogy az 1—1 évben előálló teher fedezetet nyerjen. A szükséges járulékkulcs a felosztási és kirovási rendszer mellett továbbra is évről évre emelkedni fog. Még kirívóbb a felosztási és kirovási rendszernek az idők folyamán való következménye az osztrák magánalkalmazottak nyugdíjbiztosításánál. Az osztrák magánalkalmazottakra jelenleg fennálló törvény szociális szempontból kedvezőnek mondható biztosítási szolgáltatásokat helyez kilátásba. Ezeknek a biztosítási szolgáltatásoknak a szükséges járuléka a biztosítás alapjául szolgáló összegnek 12°/o-a. A nyugdíjbiztosítási törvény legutóbbi módosításakor a felosztási és kirovási rendszert vezették be, minthogy a múltból származott terhek mellett az évi egyenlő és átlagos járulék rendszerét alkalmazni nem ' lehetett volna. A járulékkulcs a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló összeg után 1927-re 6°/o-ban lett megállapítva, • 1927 után a járulék 4 éven át évi 0*5°/o-kal emelkedik, 1932-től a szociális minisztérium fogja a szükséges járulékot oly mértékben megállapítani, hogy az évi biztosítási terhekre és mérsékelt Felsőházi iromány. 1927—1932. VII. kötet. 2
