Felsőházi irományok, 1927. VI. kötet • 171-II. sz.
Irományszámok - 1927-171f
105 üzletév üzletvitel gyógyeljárás összesen 1909 803 8'72 16-75 1910 f 8-32 9-11 17-43 1911 7<96 8-98 16-94 1913 8-42 10-29 18-71 átlag 8-18 9-28 17-46 Ezek a számok támpontul nem nagyon szolgálhatnak az üzletvitel és gyógyeljárás költségeinek előrelátható alakulására nézve. Az üzletvitel költségei valószínűleg alacsonyabbak lesznek, viszont a gyógyeljárás költségei esetleg még magasabbak. Nem lehet alapul venni a németországi mértéket azért sem, mert a járulék túl magas volna. Ha 10%-os pótlékot veszünk számításba az üzletvitel és a gyógyeljárás költségeire, a munkabér százalékában fizetendő járulékkulcs 4*591 %, a magánalkalmazottak részéről fizetendő járulékpótlók: 1'292%. Ezek mellett a járulékok mellett, minthogy a számításoknál a járadékemelkedésre az évibér egy százaléka van véve, az összes biztosítottaknál a járulék százalékában kifejezve, a járadék emelkedés: 21-78%, a magánalkalmazottaknál a járulékpótlékkal növelt járulék: 17%-a. Célszerűségi szempontok a járuléknak mérsékelt lefelé kerekítését tették szükségessé, még pedig úgy, hogy az összes biztosítottakra vonatkozó átlagos járulék 4*5%, a magánalkalmazottak járulékpótléka 1*3% legyen. A 4'5%-os járulék a 10°/o-os pótlékot is magában foglalja. Ennek a levonása után a nettó járulék 4*05°/o. Ez a járulék áll tehát szemben az eredeti 4-l32°/o-os nettó járulékkal. Egyszerű meggondolással arra az eredményre jutunk, hogyha annak a rendszernek — amikor az évi bér l°/o-ával emelkedik a fokozódó járadékrész — a nettó járuléka a mindenkori bérben kifejezve 4132°/o, akkor a 4*05°/o-os járulék mellett a fokozódó járadókrész a mindenkori bór 0-973°/o-ával emelkedik. Az állam a biztosítás költségeihez évenkint olyan összeggel járul hozzá, • hogy az Összes biztosítottakra eredetileg megállapított 4*ö°/o-os járulék 4°/ora, a magánalkalmazottak 5-8°/o-os járuléka 5°/o-ra csökkenjen. Minthogy tehát az állam a járulékból 0 5°/o-ot visel és a magánalkalmazottaknál 0-8°/o-ot, a csökkentett 4°/o os, illetőleg 5 0 /o-os járulók mellett a fokozódó járadék résznek a járulék százaléktételben való emelkedését úgy kell megállapítanunk, hogy az eredeti rendszernek megfelelő az az eredmény, hogy a fokozódó járadókrész tulajdonképen a munkabér 0'973 0 /o-os emelkedésének felel meg, érvényre jusson. Ennek megfelelően a biztosítottaknál általában a fokozódó járadókrész a 4°/o os járuléknak 24°/o-a, a magánalkalmazottaknál az 5% os járuléknak 19°/o-a. Az állami hozzájárulás megállapításánál az általános szempont az volt, hogy maga a hozzájárulás csak az 1933/34. költségvetési évben kezdődik. A hozzájárulás maga 50 éven át az első hozzájárulás 5%-ával emelkedik és az 1983/84. költségvetési évtől kezdve állandó. Minthogy az állami hozzájárulással a biztosítottak után befizetendő járulék 45%-ról 4%-ra, a magánalkalmazottaknál 5'8%-ról 5%-ra csökkentetett, az állami hozzájárulásoknak a biztosítás kezdetére kiszámított értékének egyenlőnek kell lenni azzal az összeggel, amely a biztosítottak után Felsőházi iromány. 1927—1932. VII. kötet. 14 i
