Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.
Irományszámok - 1927-147
48 147. szám. 7. §. Az állami felügyelet törvényes szabályozásával kapcsolatban biztosítani kellett a közgyűjtemények fenntartóinak tulajdonjogát; viszont a gyűjtemények védelmére irányuló intézkedések s általában a felügyelet hatályossága végett szükséges volt a kötelezettségeiket nem teljesítő közgyűjteménytulajdonosokkal szemben az állami közeg kirendelését, súlyosabb esetekben a meghatározott időre való, ideiglenes kezelósbevételt kimondani, amit a vidéki közgyűjteményeink egy részénél tapasztalható sajnálatos állapotok indokolnak, mert ezek következtében nemcsak a gyűjtemények jövő fejlődése s evvel a tudomány érdeke, hanem maga a nemzeti tudomány és kultúra szempontjából pótolhatatlan anyag is veszélyeztetve van. (V. ö. a 24—26. §§. indokolását.) A külföldi törvényhozások hasonló intézkedéseivel szemben e szakasz csupán ideiglenes állami kezelésbe tételt statuált s a törvényhatósági és egyházi intézmények tekintetében a szükséges jogfenntartással él, evvel is kifejezve, hogy célja kizárólag a nemzeti kultúrórtékek hathatós védelme. A magántulajdonos védelme szempontjából a tulajdonosoknak a bírói jogorvoslat lehetőségét is biztosítani kellett, 8. §. A közgyüjteményfenntartó hatóságok kötelezettségeinek pontos körülírását a sok helyt uralkodó visszás állapotok teszik szükségessé. E kötelezettségeket a törvény a rendeleteken ós szokásokon alapuló jelenlegi gyakorlatnak megfelelően olykóp körvonalazza, hogy a gyűjteményfenntartók nagyobb anyagi megterhelése nélkül azok tudományos használatának és közművelődési munkájának alapfeltételei biztosítva legyenek. 9. §. A felügyelet alatt álló közgyűjtemények állami forrásból származó javadalmainak alapszerű kezelése önként következik az 1922 : XIX. t.-c. 3. §. 11. pontjából s a Gyüjteményegyetem gazdálkodási rendszeréből. A felügyelet alá tartozó gyűjtemények fenntartása, fejlesztése és adminisztratív költségeinek fedezése a fenntartó, illetőleg a tulajdonos feladata. A tudományos és kulturális szempontból, tehát közérdekből szükséges tervszerű gyarapítás s az idevágó tudományos munkálatok (ásatások, gyüjtőutak, kiadványok), valamint az általános közművelődést szolgáló előadások, kiállítások támogatása, illetőleg előmozdítása azonban állami feladat. E végből van szükség a rendszeres évi segélyezés s a rendkívüli munkálatok céljait szolgáló időnkénti segélyezések eddig is fennálló rendszerének fenntartására. 10. §. A gyüjteményegyetemi tisztviselőknek kisebb közgyűjteményekhez való kirendelésével egyrészt az illető gyűjtemények szakszerű rendezése és fejlesztése állami eszközökkel mozdítható elő, másrészt lehetővé válik az országos közgyűjtemények tisztviselőinek a hazai muzeális anyag megismerése, végül ezáltal is szorosabbá válik az országos és helyi jellegű közgyűjtemények együttműködése. 11. §. Az országos közgyűjtemények többes példányainak átengedése a vidéki közgyűjtemények fejlődését mozdítja elő. 11. Fejezet. A törvényhatósági és községi (városi) közgyűjtemények személyzete. 12. §. A törvényhatósági és községi közgyűjtemények személyzetének hivatáskörükön kívül való foglalkoztatása ós illetményeinek, kedvezményeinek (pl. kedvezményes vasúti jegy) korlátozása sok tekintetben oka volt, hogy megfelelő képzett munkaerők ily állásokra nem kínálkoztak. Ez teszi szükségessé a törvényhatósági és községi egyéb tisztviselőkkel való egyenj ogúságuk törvényes biztosítását.