Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-147

48 147. szám. 7. §. Az állami felügyelet törvényes szabályozásával kapcsolatban biz­tosítani kellett a közgyűjtemények fenntartóinak tulajdonjogát; viszont a gyűj­temények védelmére irányuló intézkedések s általában a felügyelet hatályos­sága végett szükséges volt a kötelezettségeiket nem teljesítő közgyűjtemény­tulajdonosokkal szemben az állami közeg kirendelését, súlyosabb esetekben a meghatározott időre való, ideiglenes kezelósbevételt kimondani, amit a vidéki közgyűjteményeink egy részénél tapasztalható sajnálatos állapotok indokol­nak, mert ezek következtében nemcsak a gyűjtemények jövő fejlődése s evvel a tudomány érdeke, hanem maga a nemzeti tudomány és kultúra szempont­jából pótolhatatlan anyag is veszélyeztetve van. (V. ö. a 24—26. §§. indo­kolását.) A külföldi törvényhozások hasonló intézkedéseivel szemben e szakasz csupán ideiglenes állami kezelésbe tételt statuált s a törvényhatósági és egy­házi intézmények tekintetében a szükséges jogfenntartással él, evvel is ki­fejezve, hogy célja kizárólag a nemzeti kultúrórtékek hathatós védelme. A magántulajdonos védelme szempontjából a tulajdonosoknak a bírói jogorvoslat lehetőségét is biztosítani kellett, 8. §. A közgyüjteményfenntartó hatóságok kötelezettségeinek pontos körülírását a sok helyt uralkodó visszás állapotok teszik szükségessé. E kötelezettségeket a törvény a rendeleteken ós szokásokon alapuló jelen­legi gyakorlatnak megfelelően olykóp körvonalazza, hogy a gyűjtemény­fenntartók nagyobb anyagi megterhelése nélkül azok tudományos használa­tának és közművelődési munkájának alapfeltételei biztosítva legyenek. 9. §. A felügyelet alatt álló közgyűjtemények állami forrásból származó javadalmainak alapszerű kezelése önként következik az 1922 : XIX. t.-c. 3. §. 11. pontjából s a Gyüjteményegyetem gazdálkodási rendszeréből. A felügyelet alá tartozó gyűjtemények fenntartása, fejlesztése és ad­minisztratív költségeinek fedezése a fenntartó, illetőleg a tulajdonos feladata. A tudományos és kulturális szempontból, tehát közérdekből szükséges terv­szerű gyarapítás s az idevágó tudományos munkálatok (ásatások, gyüjtőutak, kiadványok), valamint az általános közművelődést szolgáló előadások, kiállí­tások támogatása, illetőleg előmozdítása azonban állami feladat. E végből van szükség a rendszeres évi segélyezés s a rendkívüli munkálatok céljait szolgáló időnkénti segélyezések eddig is fennálló rendszerének fenntartására. 10. §. A gyüjteményegyetemi tisztviselőknek kisebb közgyűjteményekhez való kirendelésével egyrészt az illető gyűjtemények szakszerű rendezése és fejlesztése állami eszközökkel mozdítható elő, másrészt lehetővé válik az orszá­gos közgyűjtemények tisztviselőinek a hazai muzeális anyag megismerése, végül ezáltal is szorosabbá válik az országos és helyi jellegű közgyűjtemé­nyek együttműködése. 11. §. Az országos közgyűjtemények többes példányainak átengedése a vidéki közgyűjtemények fejlődését mozdítja elő. 11. Fejezet. A törvényhatósági és községi (városi) közgyűjtemények személyzete. 12. §. A törvényhatósági és községi közgyűjtemények személyzetének hivatáskörükön kívül való foglalkoztatása ós illetményeinek, kedvezményeinek (pl. kedvezményes vasúti jegy) korlátozása sok tekintetben oka volt, hogy meg­felelő képzett munkaerők ily állásokra nem kínálkoztak. Ez teszi szüksé­gessé a törvényhatósági és községi egyéb tisztviselőkkel való egyenj ogúsá­guk törvényes biztosítását.

Next

/
Thumbnails
Contents