Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.

Irományszámok - 1927-153

98 153, szám. zálogleveleket kibocsátó intézetekre is kiterjednek. 17. §. Az intézetnek az ipari Vállalatok központi telekkönyvében jelzálogjoggal biztosított azok a kölcsönkövetelései, amelyeknek alapján ipari zálogleveleket bocsát ki, e záloglevelek birtokosai összeségének szolgálnak biztosítékul; azokra nem lehet — még közadók miatt sem — végrehajtást intézni ós azokra a csőd vagy kónyszerfelszámclás folytán végbement értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek. Az intézet jelzálogos követelésének ezt a jogi természetét, a jelzálogjog bekebelezésével egyidejűleg, a központi telekkönyvben megfelelően fel kell jegyezni. Hogy ez a feljegyzés megtörténjék, arról az intézet igazgatósága köteles gondoskodni. 18. §. Ha az adós az ipari záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló jelzálogos tartozása tekintetében késedelembe esik,, vagy ha a követelés biztonsága a jelzálogadós vagyoni helyzetében beállott változások következtében vagy más okból vészélyezettnek látszik, a bíróság az intézet kérelmére elrendelheti a szükségesnek mutatkozó biztosítási intézkedéseket, esetleg a zárlatot. Biztosítási intézkedések vagy zárlat elrendelése esetében a zárgondnokot az intézet jelöli ki és zárgondnokul, kívánságára, az intézetet kell kinevezni. Zárgondnok kinevezése esetében a zárgondnok jogosítva van arra, hogy a jelzálogadós vállalatát birtokába és kezelésébe vegye és annak üzemét folytassa mindaddig, amíg a követelés behajtására irányuló törvényes lépések folyamatban vannak. 19. §. A záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönt felvevő vállalat ellen elrendelhető biztosítási intézkedések körét és a rájuk vonatkozó eljárást, valamint az ilyen vállalat ellen irányuló végrehajtásnak ós zárlatnak különös szabályait a m. kir. igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. 20. §. Az ipari záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsöntartozásokra az adósok részéről az intézethez befizetett tőkéket, kamatot és törlesztési részleteket az intézet vagyonán belül kibocsátásonként elkülönítve kell kezelni és nyilvántartani és azok az egyazon kibocsátású záloglevelek összességének javára vannak lekötve. Az ezen a címen az intézethez befolyt értékekre más hitelezők sem végrehajtás útján, sem más módon jogokat nem szerezhetnek és azokat közadók fejében sem lehet lefoglalni. 21. §. Az ipari záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönre vonatkozó kötelezvényre, telekkönyvi bejegyzésre, nyugtára, továbbá az ipari záloglevelekre és szelvényeikre ugyanazokat az illetékügyi szabályokat kell alkalmazni, amelyek a mezőgazdasági ingatlanokra nyújtott záloglevélkölcsönökre ós az ilyen kölcsönök alapján kibocsátott záloglevelekre és szelvényeikre irányadók. 22. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az ipari vállalat igazgatóságának tagja, vagy alkalmazottja, ha abból a célból, hogy a jelzálogos hitelezőt megkárosítsa, a vállalatnak olyan tartozékát, amelyre a vállalatát terhelő jelzálogjog hatálya a jelen törvény szabályai értelmében kiterjed, törvényellenesen elidegeníti, a hitelező előtt eltagadja, eltitkolja, vagy a hitelező elől egyébként elvonja és ily cselekményével a hitelezőknek kárt okoz. A bűnvádi eljárást csak a sértett fél indítványára lehet megindítani. Az ipari zálogleveleket kibocsátó intézet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja, alkalma-