Felsőházi irományok, 1927. V. kötet • 145-171-I. sz.
Irományszámok - 1927-152
152. szám. 91 43 állam, közöttük, Oroszországnak és a Keleti-tengeri újonnan alakult országoknak kivételével Európának valamennyi állama, tehát Magyarország is, képviselve volt, nem csupán az akkori idők legveszedelmesebb fertőző állatbetegségei — mint a keleti marhavész, a tenyészbónaság és a ragadós száj- és körömfájás — ellen szükségesnek mutatkozó intézkedések alapelveit állapította meg és ajánlotta gyakorlati alkalmazás céljából a résztvevő államok kormányainak figyelmébe, de egyúttal megállapította a fertőző állatbetegségek ellen való védekezés sikerének nélkülözhetetlen két előfeltételét is. Az első előfeltétel : hogy az országok az fertőző állatbegségeknek területükön törtónt fellépéséről és elterjedéséről a többi országokat meghatározott időpontban vagy szabályos időközökben értesítsék abból a célból, hogy a még vészmentés országoknak módjukban álljon kellő időben óletbelóptetni azokat a rendszabályokat, amelyek az illető fertőző állatbetegségnek saját területükre behurcolását megakadályozhatják. A második előfeltétel pedig: hogy a nemzetközi állategészségügyi értekezletek folytonossága biztosíttassák abból a célból, hogy az értekezletnek alkalma legyen a saját előző megállapításain, melyeket az egyes országok a járványok elleni védekezési rendszabályaik alapjául esetleg elfogadnak, a tudomány fejlődésével és a tapasztalatok bővülésével szükségesnek mutatkozó változtatásokat kellő időben keresztülvinni, illetőleg alkalma legyen új rendszabályok alapjául szolgáló új megállapításokat tenni. Minthogy pedig az értekezlet ennek a két előfeltételnek a követelmények szerinti teljesítését részint technikai, részint pénzügyi okpk miatt csak egy nemzetközi szerv létesítése, útján vélte biztosíthatónak: felkérte a francia kormányt, hogy ennek a szervnek — a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalnak — létesítésére vonatkozó kezdeményező intézkedéseket tegye folyamatba. A francia kormány áthatva a javaslatnak, illetőleg a létesítendő Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalnak mind az állattenyésztésre, mind pedig az állatkereskedelem érdekeire kiható nagy fontosságától, a Hivatal létesítésére vonatkozó megállapodás, valamint a megállapodáshoz csatolt és annak lényeges alkotó részekónt tekintendő szervezeti szabályzat tervezetét elkészítvén, a Hivatal létesítésében és fenntartásában résztvenni hajlandó államok aláírására bocsátotta. Ezt a megállapodást 1924. évi április hó 30-áig bezárólag, amíg az aláírható volt, 28 állam között Magyarország is aláírta. Á megállapodást, amely lényegében a fertőző állatbetegségek ellen való védekezés sikerének a fent említett nemzetközi értekezlet által megállapított két előfeltételét valósítja meg és állítja részleteiben is szabályozva a szerződő Államok szolgálatába, Magyarországnak érdekében állott aláírnia, mert mint állatokat és állati nyerstermónyeket exportáló államnak elsőrendű érdeke, hogy- az ezeket az állatokat és állati nyerstermónyeket felvevő államok a Hivatal megállapításai alapján revideálják beviteli rendszabályaikat, amelyek ezidőszerint az egyes fertőző állatbetegségekkel szemben táplált túlzott aggodalmakból folyólag az állat- és állati nyerstermónykereskedelem érdekeit és szabadságát sokszor mélyen sértik. Másrészt érdekében állott aláírnia, mert saját állatállományát védendő, földrajzi fekvésénél fogva kellő időben tájékozva kell lennie azoknak az államoknak állategészségügyi viszonyai felől, amelyek rajta keresztül bonyolítják le állat- és állati nyerstermónykereskedelmüket. Ez a most kiememelt két indok, amely Magyarországot a megállapodás aláírásánál vezette, indít engem arra, hogy a megállapodásnak elfogadását és törvénybe iktatását a t. országgyűlésnek javasoljam. 12*
