Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-80
80. szám. 7 Melléklet a 80 számú irományhoz Indokolás „az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az üzemi balesetek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének Egyeteme Ertekezlete az 1925. évben tartott hetedik ülésszakát túlnyomórészt az üzemi balesetek kártalanításával kapcsolatos s nemzetközi vonatkozásban különös jelentőséggel bíró kérdéseknek szentelte és munkájának eredménye gyanánt e tárgyban három egyezménytervezet alakjában jelentkező nemzetközi egyezmény és négy ajánlás jött létre. Az említett nemzetközi egyezmények közül a jelen törvényjavaslattal becikkelyezni kívánt egyezmény azokat az alapelveket szögezi le, amelyeket az Egyetemes Értekezlet az üzemi balesetek kártalanításának szabályozásánál múlhatatlanul érvénye sí tendőknek tart, de amelyek az egyes államok sajátos viszonyaival összefüggő követelmények figyelembevételével az országos törvényhozásoknak mégis elegendő mozgási szabadságot biztosítanak. Az 1. cikkben az egyezményt megerősítő államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az üzemi balesetek sérültjeinek vagy ezek igényjogosult hozzátartozóinak legalább is olyan kártalanítást biztosítanak, mint amilyent az egyezmény megszab. A 2. cikk az egyezmény alkalmazásának terjedelmét illetőleg kimondja, hogy az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó szabályoknak ki kell terjednie bármily minőségű, nyilvános vagy magánvállalat, üzem vagy telep által foglalkoztatott munkásokra, alkalmazottakra (tisztviselőkre) vagy tanoncokra, Nem nyer az egyezmény alkalmazást a 4. cikk értelmében a mezőgazdaságra, amelyre nézve a mezőgazdasági üzemi balesetek kártalanítása tárgyában a Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet harmadik ülésszakában alkotott és törvénybe cikkelyezés végett a magyar nemzetgyűlés által is elfogadott egyezmény irányadó, a 3. cikk értelmében pedig a tengerészekre és halászokra, akikről későbbi egyezmény fog rendelkezni, úgyszintén azokra a személyekre, akik az egyezményben megszabottal legalább egyenlő értékű
