Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-98
98. szárit m 1. a budapesti ás vidéki kereskedelmi malmok és a vámmaímok közül azok, melyeknek napi (24 órás) őrlő képessége legalább 50 métermázsa (az utóbbiak közül csak azok, melyek kereskedelmi őrléssel is foglalkoznak) ; 2. a nyilvános, szövetkezeti és egyéb (szállítmányozó) áruraktárak; '3. a termelők kivételével mindazok, (cégek, bankok, intézetek), akik gabonát vagy lisztet tovább feldolgozó vállalatok (malmok, pékek, tésztagyárak, stb.), vagy továbbél árusítók (kiskereskedők) részére árusítanak vagy eladnak. K) Yasúti statisztika. A távolsági forgalmat lebonyolító vasúti vállalatokra vonatkozólag a m. kir. központi statisztikai hivatal már 1893-tól kezdve gyűjt adatokat, ez az adatgyűjtés azonban a hivatal munkatervébe eddig nem volt fölvéve. A vasutak adatszolgáltatásukat ugyanis nem az 1897. évi XXXV. t.-c., hanem engedélyokiratuk alapján teljesítették, mely az egyes vállalatokat a kereskedelemügyi miniszter által kívánt statisztikai adatok szolgáltatására kötelezi. A vasúti statisztikái adatgyűjtés a legutóbbi időkig azoknak az adatgyűjtő nyomtatványoknak a segítségével történt, melyeknek tervezését az osztrák és a magyar kormány kiküldöttei az addig fennállott közös vasúti statisztika elkülönítése alkalmával az 1893. évben Bécsben megtartott értekezleten megállapítottak. Az adatgyűjtés az évek folyamán annyiban bővült, hogy a nyomtatványokban foglalt kórdőpontokon kívül a statisztikai hivatal külön kérdőívek segítségével begyűjtötte a közlekedési vállalatoktól az egyes nagyobb állomások személyforgalmára, továbbá a vasút pályahosszának törvényhatóságonkinti megoszlására vonatkozó adatokat. Beszolgáltatta ezenkívül a MÁV. a vonalain szállított polgári utasok számát. s az ebből származó bevételeket feltüntető kimutatásokat. Végül a vasúti és hajózási főfelügyelőség minden évben közölte az egyes vasutak vonalainak műszaki kivitel szerinti megoszlását. Az ilyen módon kiegészített adatgyűjtés azonban már a múltban sem volt minden tekintetben megfelelő, az utóbbi évek folyamán beállott változások folytán pedig gyökeres átalakításra szorult. Az újjászervezett adatgyűjtésből kihagyattak azok a kérdőpontok, amelyek elavultak, illetőleg amelyek az Ausztriával fennállott szoros kapcsolat megszűnésével idejüket multák. Elhagyattak továbbá azok a rovatok, amelyek a különböző szempontok szerinti egybevetésből eredő számítások eredményeit tartalmazták. Az új adatgyűjtő nyomtatványok megállapításával megszűnik a régi adatgyűjtés kiegészítését képező külön kérdőivek kibocsájtása és a vasúti és hajózási főfelügyelőség által szolgáltatott adatok begyűjtése is. Az új felvételi füzetek ugyanis olyan irányban egészíttettek ki, hogy azok kérdőpontjai az eddig külön szolgáltatott adatokat is tartalmazzák. Bővültek még ezenkívül az új adatgyűjtő nyomtatványok azokkal a kérdopontokkal, melyeknek felvételét a változott viszonyok tették szükségessé (vasutak villamosítása, szénbeszerzés, mozdonyok osztályozása stb.). A jelenlegi adatgyűjtés — az eddigiekhez hasonlóan — három részletben történik. Az I. sz. füzet (8. sz. melléklet) a pályának, az építményeknek és a forgalmi eszközöknek leírására szolgál; minthogy ezek az adatok legkevésbbó vannak évről-évre változásnak alávetve, legkorábban térj esztendők be. A határidő azokra a vasutakra nézve, melyek számadásaikat a naptári év szerint zárják, március hó 1-je, azoké pedig, melyek számadásaikat a költségvetési év szerint vezetik, szeptember hó 1-je. A forgalmi és kereskedelmi teljesítményekre vonatkozó II. sz. füzet (9. sz. melléklet) beküldési ideje május hó 1-je, illetőleg november hó 1-je, végül
