Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-97

158 97. szám. munkásoknak alkalmat adnak erejük szabad kifejtésére és őket új kezdeményező erővel és igyekezettel ruházza fel ; c) fejleszteni a hivatásos és általános műveltséget (könyvtárak, olvasótermek, előadások/ a hivatásbeli és általános továbbképzés céljaira rendelt tanfolyamok stb. által), amely a munkások legmélyebben érzett szükségleteinek egyikével számol és amely az összes ipari közösségek javára az előhaladás legbiztosabb kezese. Az értekezlet ajánlja továbbá a tagoknak, hogy az ilyen törekvéseket olyan szervezeteknek szóló segélyek engedélyezésével mozdítsák elő, amelyek a munkások erkölcsi, szellemi és testi fejlődésével foglalkoznak. Y. Az intézményét használatának szabadsága és céljai összefoglalása. Minthogy évek hosszú sora óta az összes nagy ipari államok bérmunkásainak törekvése állandóan arra irányul, hogy a műhelyen vagy gyáron kívül életük szabadsága és függetlensége biztosítva legyen és magánéletükbe való minden idegen beavatkozással szemben különösen érzékenyeknek mutatkoznak, minthogy továbbá ennek az érzésnek élénksége őket odáig vitte, hogy a szabadidő felhasználása terén minden nemzeti, vagy nemzetközi kezdeményezést kifogásoljanak annak a lehetőségétől való félelmükben, hogy szabadságuk megszorítását vonja maga után; az értekezlet azoknak a törekvéseknek teljes méltánylásával, amelyek a munkások szabad ideje jó felhasználásának előmozdítására rendelt intézmények létesítésénél alapul szolgálnak, ajánlja, hogy a tagállamok mindazokat, akik ilyen intézményeket mozdítanak elő, figyelmeztessék arra, hogy e részben a munkások egyéni szabadságát minden oly rendszerrel és minden oly kísérlettel szemben meg kell védeni, amely arra irányulhat, hogy őket az egyik vagy másik intézmény használatára kényszerítse. Annak megfontolásával továbbá, hogy a szabadidő felhasználása szempontjából azok az intézmények a legéletképesebbek és leghasználhatóbbak, amelyeket maguk a haszonélvezők létesítenek és építenek ki és annak elismerésével, hogy sok esetben, ígj munkáskertek létesítésénél a sportok előmozdításánál, a továbbképzés intézményeinél, a köztestületek, vagy a munkaadók, akik pénzbeli vagy más segélyt nyújtanak, ezen a címen bizonyos mértékű ellenőrzést igényelhetnek, ajánlja az értekezlet, hogy a szükséges rendelkezések kiadassanak abból a célból, hogy a haszonélvezők szabadsága semmikép se érintessék. Anélkül, hogy a szabadidő rendszeres szervezését tartaná szem előtt néhány kedvező tapasztalat által felbátorítva, az értekezlet ajánlja tagjainak, hogy vegyék fontolóra kerületi, vagy helyi választmányok létesítését, amelyeknek különösen a köztestületek, a munkaadói és munkásegyesületek és a szövetkezetek képviselőiből kellene állaniok és amelyeknek feladatuk lenne az üdülés és a szabadidő felhasználása terén a különböző törekvéseknek egybefoglalása és összhangbahozatala. Hasonlókép ajánlja az értekezlet tagjainak, hogy élénk és hatékony propagandát fejtsenek ki, amely minden állam munkásaiban felkeltse a szabadidő észszerű felhasználása szükségességének a tudatát.