Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.
Irományszámok - 1927-89
89. szám. 131 könnyíti meg a 99. §-nak az a rendelkezése, amely az értesítési kötelezettséget állapítja meg. Ha az értesítés elmulasztása folytán a képviselőnek a szükséges tudakozódással költségei merülnek fel, ezt a költséget a kötelmi jognak a 99. §. indokolásában említett szabálya folytán a mulasztó átruházó vagy terhelő lesz köteles viselni. 112. §. A képviselői jogkörnek és korlátozásának szabályozása lényegileg megegyezik a 79. §-ban íoglalt rendelkezésekkel. A javaslat 105. §-ában is kifejezésre jut az a gondolat, hogy a jelzálogjog érvényesítése idején ugyanazok a személyek kerüljenek egymással szembe, akik között az alapulfekvő jogügylet létrejött. Ennek a szempontnak, valamint a képviselet szabályozásának felel meg e §. azon rendelkezése, amely az adóst a képviselő hitelintézettel szemben felmenti a hitelezői legitimáció vizsgálatának kötelezettsége alól. A hazai viszonyok közt az intézmény életképességéhez elkerülhetetlenül szükséges is, hogy legyen egy olyan szerv, 'amelynél fizetve, az ingatlantulajdonos feltétlenül szabaduljon a kétszeri fizetés veszélyétől. A 96. §-ban említett szelvénykiállításhoz fűződő joghatályt szabályozza e §. utolsó bekezdése, amelyből az is következik, hogy az adós szelvények kiállítása esetében csak szelvény ellenében köteles fizetni és ilyenkor az esedékes fizetéseket nem kell a képviselőnél teljesítenie. 113. §. Minthogy a jelzálogos követelés, amelynek erejéig jelzálogadóslevelet állítottak ki, hosszú lejáratú is lehet, számolni kell azzal az eshetőséggel, hogy az eredeti hitelezőként szereplő hitelintézet megszűnik és a hitelező képviselet nélkül marad. A javaslat figyelemmel arra, hogy a hitelintézet megszűnéséről mind a tulajdonos, mind pedig a jelzálogadóslevél birtokosa a kellő gondosság mellett tudomást szerezhetnek, együttes fellépésük alapján ad helyet új képviselő kijelölésének, akire azonban természetesen a szavatossági kötelezettség (110. §.) nem hárítható. A képviselet munkateherrel jár ós ezért a javaslat új képviselőül csak olyan — a 87. §. feltótelének megfelelő — hitelintézetet enged kijelölni, aki ezt a megbízást önként elvállalja. Annak természetesen nincsen akadálya, hogy képviselőül éppen a jelzálogadóslevól birtokosa jelöltessék ki, feltéve, hogy az említett feltételeknek megfelel. Figyelemmel arra, hogy a szavatos kiesése folytán a jelzálogadóslevól forgalomképessége lényegesen csökken, figyelemmel továbbá arra, hogy a javaslat feltételének megfelelő képviselő nem lesz mindig található, a javaslat a képviselő hitelintézet megszűnése esetében a 110. §. kiterjesztésével a jelzálogadóslevól birtokosának is megadja a jogot arra, hogy a feljegyzést töröltethesse és magát a jelzálogadóslevél hatálytalanításával jelzálogos hitelezőként bejegyeztesse. Ötödik fejezet. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 114. §. A javaslatban megvalósított új intézmények szükségessé teszik a telekkönyvi rendtartás és a végrehajtási törvény kiegészítését, a közönséges jelzálogjognak és a biztosítéki- jelzálogjognak a fennálló jogtól eltérő rendelkezései pedig az említett jogszabályok módosítását. Figyelemmel arra, hogy ezek a kiegészítések és módosítások a javaslat szabályaiból természetszerűen fognak következni, mellőzhetőnek látszik a javaslat törvényerőre emelkedése után ezeket a jogszabályokat is a törvényhozás elé terjeszteni, ami a javas17*
