Felsőházi irományok, 1927. IV. kötet • 80-144. sz.

Irományszámok - 1927-89

104 89 szám. jesítés feleslegessé teszi, elsősorban tehát azt. szükséges szabályozni, hogy kitől, mikor, mily feltételek mellett követelheti a hitelező a jelzálogjoggal biztosított követelés teljesítését és hogy a teljesítésre kötelezetteken felül

1 ki és milyen esetekben jogosult teljesíteni ; végül, hogy mik a teljesítés jogkövetkezményei. A javaslat e fejezetben, amely a jelzálogjog dologi jogi és a személyes adósság kötelmi jogi szabályai között mintegy az áthidaló rendelkezéseket tartalmazza, ezekre a kérdésekre ad feleletet az anyag teljeskiépítése érdekében, kiterjeszkedve azokra a kérdésekre is, amelyek megoldása a fennálló jogban nem a jelzálogjog-kodifikált szabályai körében találhatók fel. 39. §. (Optk. 461. §., I. 870. §., Tj. 644. §., Bsz. 644. §.). A javaslat 1. §-a nem hagyott fenn ugyan kétséget "abban a tekintetben, hogy a jelzálogjog, mint az ingatlant terhelő jog, a tulajdonossal szemben semmi egyéb jogot nem ad, mint azt, hogy a jelzálogos hitelező az ingatlanból kielégítést keressen és így a hitelező a tulajdonostól csak akkor követelhet más módon kielégítést, ha köztük kötelmi viszony is van, vagyis, ha a tulajdonos egyszersmind személyes adós, a javaslat mégsem tartotta elmellőzhetőnek a jelzálogjog eme lényeges vonásának kifejezett kimondását (1. bek.). Nehogy mármost ennek az elvnek a kijelentésével kétségessé válhasson a tulajdonosnak az a joga, hogy a hitelezőt közvetlenül elégítheti ki, szükséges volt _ a §. második bekezdésében — lényegileg a polgári törvénykönyv szövegeivel egyezően — a tulajdonos e jogát kifejezetten elismerni. 40. §. (1860 szept. 19,-i miniszteri rendelet 3. és 5. §-a, Tj. 665. §., Bsz. 665. §.) A tulajdonosnak, hogy a kielégítéshez való jogát gyakorolhassa, tudnia, kell, hogy a követelés mikor jár le. Ha a lejárat felmondástól függ, a felmondási idő kikötése a tulajdonos javára is szolgál és ezért szükséges, hogy a felmondás vele szemben történjék. Minthogy azonban ennek . kimondásaarra vezethetne, hogy az ingatlan tulajdonának átruházása a már megtörtónt felmondás ismétlését tenné szükségessé, vagy pedig az új tulajdonost hozná méltatlan helyzetbe, szükséges — a fennálló joggal egyezően — módot adni a felmondás dologi hatályúvá tételére. Telekkönyvi jogunk egyik alapvető elve, hogy a tekkönyv tartalma az eltérő valóságos helyzettel szemben csak a jóhiszemű és nem ingyenes jogszerzőkkel szemben irányadó és ezekkel szemben is bizonyos határidőkön belül helye van az érvénytelen bejegyzés megtámadásának. Ezt a kivételt a felmondás esetére is fenntartani nem volna helyénvaló. A telekkönyvön kívüli tulajdonszerzőhöz intézett felmondó nyilatkozat félj egyeztetésére ugyanis a hitelezőnek nem volna módja. A felmondás különben is már a jelzálogjog érvényesítése körébe vágó joglépós és a jelzálogjognak ebben a fázisában már a jogbiztonság követeli meg, hogy a telekkönyvi tulajdonos legyen az egyetlen személy, akivel szemben joghatályosan el lehet járni. A javaslat éppen ezért a felmondást akkor is a telekkönyvi tulajdonoshoz intézteti, ha, a hitelező tudja, hogy más a tulajdonos. 4L §. (Optk. 466. §., 1860. szept. 19,-i miniszteri rendelet 2. §. 1,872. §. 2.) A fennálló joggal egyező szabály. A tulajdonos és a személyes adós megemlítése a szabály anyagi jogi tartalmának kiemelése végett történt, a javaslat sem kíván azonban változtatni azon a helyzeten, hogy a jelzálogi és a személyi keresetet akkor is meg kell egymástól különböztetni, ha a tulajdonos egyszersmind személyes adós. 42, §. A 40. §. indokolásában már érintettem, hogy amikor a jelzálogjog az érvényesítés stádiumába lép, abban a kérdésben, hogy ki az ingatlan,