Felsőházi irományok, 1927. II. kötet • 35-66. sz.
Irományszámok - 1927-37
48 37. szám. Melleidet a 37. számú irományhoz. Indokolás „a Törökországgal 1926. évi december hó 20-án Angorában kötött Letelepedési Egyezmény becikkelyezésére" vonatkozó törvényjavaslathoz. A Törökországgal kötött és az 1924. évi XVI. t.-cikkbe iktatott Barátsági Szerződés 3. cikke szerint a két ország megállapodott többek között abban, hogy egyezmény útján rendezni fogják azokat a feltételeket, amelyek mellett területeiken a másik fél polgárai letelepedhetnek és tartózkodhatnak. Gyakorlati szempontból is szükséges volt Magyarország és Törökország között letelepedési egyezmény megkötése egyrészt azért, mert a Törökországban letelepedett magyar állampolgárok száma állandóan gyarapszik, másrészt pedig azért, mert a kapitulációk megszüntetése óta az ott élő magyar állampolgárok jogviszonyai ezideig semmik épen sem voltak szabályozva. Az 1926. évi december hó 20-án Angorában aláírt letelepedési egyezmény biztosítja mindkét állam alattvalói részére a másik állam területén a teljes mozgási és letelepedési szabadságot, továbbá a szabad kereskedelemés iparűzést, valamint a belföldiek részére fenn nem tartott egyéb foglalkozások és mesterségek gyakorlását és a bírói jog védelmét. Biztosítja továbbá egymás állampolgárai részére az ingó ós ingatlan vagyonszerzés tekintetében a legnagyobb kedvezményes elbánást, az adóviselés tekintetében pedig a belföldiekkel való egyenlő elbánást. Kimondja végül mind a két Fél állampolgárainak a másik államban a katonai szolgálat ós mindennemű katonai kötelezettség alól való mentességét és szabályozza a kisajátítás kérdését. A kereskedelmi vállalatokat és egyéb részvénytársaságokat illetőleg kimondja az egyezmény azoknak a másik szerződő fél államában való elismerését és biztosítja ezek részére a működésükhöz szükséges ingó és ingatlan javak szerzésének jogát, adó viselés tekintetében pedig a belföldi vállalatokkal való egyenlő elbánást.