Felsőházi irományok, 1927. II. kötet • 35-66. sz.
Irományszámok - 1927-38
116 38. szám. dési eszközök használata, a kisebb határszéli forgalom kérdése, a két állam határközegeinek egymástól eltérő eljárásainak összhangba hozása stb., stb. ; vagy olyan kérdések merültek fel, melyeket a két fél hatóságai a meglevő megállapodások alapján különbözőképen, sőt ellentétesen magyaráztak, vagy hajtottak végre, s azért nem voltak elrendezhet ők, mert ilyen kérdések mikénti eldöntésére semmilyen szabályozásról gondoskodva nem volt. Ennek hiányában azután ilyen kérdések rendszerint végnélküli láncolatát okozták a félreértésekből származó kellemetlenségeknek. A meginduló forgalom nagyobb mérvű kifejlődésére végül bénítólag kellett, hogy hasson a megállapodások ideiglenes jellege is, mert nem nyuitottak elég biztonságot ahhoz, hogy bármiféle nagyobb vállalkozásra serkentsenek. Ilyen körülmények között örömmel üdvözöltük az elmúlt év tavaszán a szerb-horvát-szlovén királyság kormányának ama kezdeményezését, hogy a két állam közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése és továbbfejlesztése érdekében végleges kereskedelmi szerződést kössünk. A két kormány megbízottai folyó évi április hó 22-én ültek össze először Belgrádban és három havi megszakítás nélküli röunka után a kész szerződés már július hó 24-én Belgrádban alá is íratott a magyar Királyság nevében Hory András belgrádi m. kir. követ és Nickl Alfréd követségi tanácsos, a magyar delegáció vezetője által, a szerb-horvát-szlovén Királyság nevében pedig Nincsics Momcsilo külügyminiszter által. Az így létrejött s az országgyűlésnek most bemutatott szerződés négy részből áll. Az első rész a tulajdonképeni szöveges kereskedelmi szerződés, a további részeket az A), B) és D) mellékletek foglalják magukban. Tárgyuk a kereskedelmi szerződés tárgyával szoros kapcsolatban áll. És pedig : a kisebb határszéli forgalom ; az állatok, állati termények, termékek és vészterjesztő tárgyak forgalma ; valamint a vám- és egyéb határközegek együttműködése. A kereskedelmi szerződés elsősorban kimondja a két állam közötti kereskedelem teljes szabadságát, s érti alatta azt, hogy a két állam polgárai a két ország területén az útlevélkezelés lehetőleg egyszerűbb és leggyorsabb elintézése mellett, szabadon közlekedhetnek, hogy ott kereskedelmi ügyleteket köthetnek s hogy az ott lekötött kereskedelmi ügyletekből származó jogaik és kötelezettségeik terén ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek, vagy a legtöbb kedvezményt élvező nemzet állampolgárai. Ugyanez áll mindennemű kereskedelmi vagy ipari társaságokra, pénzintézetekre és biztosító társaságokra nézve is fl amelyek a két Szerződéses Fél területein szabályszerűen alakultak meg. Nem foglalja magában a jelen szerződés a letelepedés kérdését, mely kérdés az újabb gyakorlat szerint a konzulok működésének kérdésével együtt, külön egyezmény tárgyát szokta képezni, de meg van adva annak lehetősége, hogy a magyar és a szerb-horvát-szlovén kormányok között ebben a kérdésben megindíthatok lesznek a tárgyalások. A jelen kereskedelmi szerződés megállapítja a továbbiakban, hogy — eltekintve bizonyos, a szerződésben közelebbről megjelölt különleges esetektől — elvben semmiféle behozatali, kiviteli, vagy átviteli tilalomnak és korlátozásoknak a kölcsönös személyi és áruforgalomban helye nincsen, ilyen tilalmak azonban közérdekű rendkívüli körülmények között kivételképen < mégis. alkalmazhatók. Természetszerűleg a tilalmak ily esetben egyenlő feltételek mellett minden más államra is kiterjednek. Biztosítja a szerződés à legtöbb kedvezmény élvezetét az áruk kölcsöát
