Felsőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1927-5

84 5. szám. volna ruházni, melynek elnökét az utalványozásra nézve illetékesnek mondja. ki. De nem következtethető ez a törvény 31. §-ából sem, melynek második bekezdése szerint »a felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendiházé volt; az állami költségvetést az országgyűlés másik háza állapítja meg ; a felsőház azon nem módosíthat.« Ez a rendelkezés egyáltalán nem zárjaki, sőt az első részében kifejezett azonos jogkörrel kapcsolatban inkább megerősíteni látszik azt azértelmezést, hogy a felsőház szükségletének előzetes megállapítása nem lehet elvonva magának a felsőháznak jogkörétől, melybe természetszerűleg tartozik, mert ellenkező esetben az azonos jogkörre való hivatkozásnak ebben a rendelkezésben alig volna értelme. A gazdasági bizottság mindezen rendelkezéseknek egybevetéséből csak. azt a következtetést vonhatta le, hogy nem tér- el' a felsőházi törvénjr intenciójától, ha ebben a részletkérdésben is a törvény 40. §-ának 4. bekezdésével egyelőre alkalmazandóknak kimondott főrendiházi házszabályokattekinti irányadókul, melyek 31. §-a a Ház költségvetésével összefüggő kérdések tekintetében való javaslattételt a gazdasági bizottság teendőjének jelöli meg. Ezek után áttérve jelentésünk konkrét tárgyaira : I. a törvény rendelkezéseiből folyólag a bizottság elsősorban a felsőház választott tisztviselői tiszteletdíjának és a törvény 18. és 19. §§-aiban megjelölt, nem Budapesten lakó felsőházi tagok költségtérítésének kérdését tárgyalta. A választott tisztviselők tiszteletdíjára nézve a bizottság azt az álláspontot foglalta el, hogy az ekviparálás szempontjából ezek a tiszteletdíjak azokban az összegekben volnának megállapítandók, amelyekhen azokat aképviselőház a maga választott tisztviselőire nézve megállapította. Ezen az alapon a bizottság az elnök tiszteletdíját havi 1.600 pengőben

r lakáspénzét pedig 4.000 aranykorona alapulvétele mellett/a negyedévenként megállapítandó százalékarány szerint esedékes összegben, a két alelnök tiszteletdíját egyenkint az elnök tiszteletdíjának 50%-ában, vagyis havi 800

1 pengőben, a jegyzők tiszteletdíját egyenkint 320 pengőben, a háznagy tiszteletdíját pedig az alelnökök tiszteletdíjával egyenlő összegben, vagyis havi 800 pengőben hozza javaslatba ; a háznagy tiszteletdíjával kapcsolatosan azzal az eltéréssel a képviselőházban elfogadott megállapítástól, hogy mivel a főrendiház háznagya tiszteletdíja mellett az Országházban szabad lakást is élvezett, a felsőház háznagya részére lakáspénz is állapíttassék meg, melynek összege az elnök mindenkori lakáspénzének 50%-ában volna megszabandó. A törvény 18. és 19. §-a alapján a törvényhatóságok, valamint a szervezetek és intézmények részéről megválasztott, nem Budapesten lakó felsőházi tagoknak járó költségtérítés tárgyában a bizottság a következő szabályzat elfogadását javasolja: Szabályzat az országgyűlés felsőházába az 1926: XXII. törvénycikk 18és 19. §-ai alapján választott tagoknak járó költségtérítésről. 1. Az 1926. évi XXII. törvénycikk 18. és 19. §-aiban megjelölt felsőházi: tagok közül azoknak, akiknek állandó lakóhelye nem Budapest, a felsőházi működésének idejére az alábbi költségtérítés jár.