Felsőházi irományok, 1927. I. kötet • 1-34. sz.

Irományszámok - 1927-9

112 9. szám. szébe lakáshiány miatt az építkezés befejezése előtt beköltözik és hitelt érdemlően igazolja azt, hogy az épít­kezés teljes befejezését anyagi, vagy technikai okok késleltették, úgy a pénzügyminiszter indokolt esetben megengedheti, hogy az ideiglenes házadómentesség engedélyezésére irá­nyuló kérvény beadásának határideje nem az épület egy részének időelőtti kényszerű használatbavételétől, ha­nem az épület építésének befejezésé­től számíttassék. (7) Felhatalmaztatok a pénzügy­miniszter, hogy azokat a házakat, amelyeket tulajdonosaik az 1920: XXIX. és XXXVI. t.-c. alapján meg­szerzett házhelyeikre építtettek, ideig­lenes házadómentességben részesít­hesse abban az esetben is, ha a tulajdonos az ideiglenes házadómen­tesség engedélyezésére irányuló kér­vényt a házadóról szóló 1925. évi 200/P. M. számú hivatalos összeál­lítás 25. §-ában megállapított határ­idő letelte után, de legkésőbb 1927. évi június hó végéig beadja. 7. §. (1) A lakásrendelet bérkor­látozö hatálya alá tartozó váro­sokban és községekben adómérséklés illeti meg azt a házbirtokost, aki akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házát az 1927. évben, legkésőbb november hó 30-ig, kizárólag a saját költségén tataroztatja és a tataro­zás! költségek összege az 1927. évre kivetett házadó alapjának 20°/o-át eléri, vagy meghaladja. (2) Az adómérséklés mértéke a következő : 1. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 20%-át elérik, de annak 60%-át nem érik el, a tata­rozási költség felét az 1928. évi ház­adó alapjából le kell vonni ; 2. ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 60%-át elérik, de annak 100%-át nem érik el, a tatarozási költségek felét az 1928. évi házadó alapjából, a másik felét pedig az 1929. évi házadó alapjából le kell vonni; 3, ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 100%-át el­érik, vagy meghaladják, a tataro­zási költségeknek az 1927. évi ház­adóalap összegét elérő részét az 1928. évi, a többi részét pedig az 1929. évi házadó alapjából le kell vonni. (3) Az ideiglenesen adómentes épü­letek birtokosait az 1925 : XVIII. t.-c. 11. §-ában biztosított adókedvez­mény illeti meg. A tatarozási költ­ségeket azonban ezeknél az épüle­teknél is az 1927. évi házadó alap­jához kell viszonyítani. (4) Az 1927. évben végzett és no­vember hó 30-ig befejezett olyan' át­alakítási munkálatok után, amelyek folytán új lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda nem keletkezett, a tata­rozás fejében biztosított adómérséklés engedélyezésének van helye. (5) Jelen ssakasz rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az épületekre vagy épületrészekre nézve, amelyek­kel a háztulajdonos szabadon rendel­kezhetik. (6) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettej szabályozza. 8. §. (1) Az ellen a természetes személy ellen, aki az 1927. vagy 1928. év folyamán teljesen új épületet épít­tet, az épületbe befektetett tőke után a jövedelem vagy a vagyon eltitko­lása miatt eljárás utólagosan nem indítható azon a címen, hogy az el­titkolt jövedelmet illetőleg vagyont az építtető a kellő időben nem vallotta be. (2) A büntető eljárás mellőzéséuek azonban csak akkor van helye, ha az építtető igazolja, hogy a befek­tetett tőke az 1926. évet megelőző időben szerzett jövedelemből, vagy az 1926. évet megelőzőleg tulajdoná­ban volt vagyonból származik. 9. §. (1) A kereseti adóról szóló 1925. évi 300/P. M. számú hivatalom összeállítás 6. §. (1) bekezdése 10. pontjának hatályon kívül helyezése-

Next

/
Thumbnails
Contents