Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
84 5, szám. indítványozom, bogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot el nem fogadván, utasítsa a Ház oda a minisztériumot, hogy a választásokra s a választói cenzus hatására vonatkozó adatait, melyek úgy is birtokában kell, hogy legyenek, alapul véve. azoknak előterjesztést' mellett, oly időben nyújtson be egy a jelzett legfőbb hiányok orvoslását is eszközlő törvényjavaslatot, hog}' azt még ezen ülésszak alatt tárgyalni lebessen.< A határozati javaslatból különösen kiemelkedik az a részlet, hogy a földbirtokhoz kötött cenzus igazságtalan és retrogád irányú, és a javaslat leplezett felemelése a cenzusnak és sokakat foszt meg a választói jogosultságtól. Tisza Kálmán megmagyarázta, hogy mit ért ez alatt. Szerinte : >-Magyarország némely vidékén ötször annyi vagyonnal fog kelleni a földmívesnek birnia, arra, hogy szavazzon, mint az országnak más vidékein.« Szerinte: »Ez a retrográd irány, mert amennyiben a föld értéke időközönkint tetemesen növekedni szokott, ezzel szemben ha az adó a választójog alapja, minthogy az adó leszállítása nem igen szokott divatozni, ha az ország vagyonosodik. mindig többen és többen jönnek abba a helyzetbe, hogy a választási jogosultság alapjául kitűzött nagyságú adót fizessék, s így a törvény minden változtatása nélkül a kulcs természeténél fogva szaporodik a szavazok száma, természetesen az államnak fizetett minden egyenes adót véve kulcs gyanánt.« Ezek a szempontok már azért is figyelmet érdemelnek, mert az 1874 évi XXXIÍI. t.-c. tárgyalásainál, amely törvénycikk egyébként nem egyéb, mint azonos szellemű átszövegezése az 1872. évi javaslatnak, az 187:2. év vitája újra kiújult. Kálmán beszédét, amelyben azzal vádolja meg a kormányt, hogy »reform címén és szabadelvűség köpenye alatt akarja becsúsztatni az ország alkotmányába a reakció mérgét.« a következő szavakkal fejezte be: i Gondolják meg, uraim, hogy a választójogosultak egy részének megfosztásával, kirekesztésével lehet néha parlamenti többségeket mesterségesen biztosítani; de ami még sokkal kétségtelenebb: elvettetik egy oly elégületlenségnek magva, melynek gyümölcseit én legalább élvezni nem szeretném.« Külön álláspontot feglal el Schwartz Gyula, aki az eddigi ct-nzusos választók mellett választójogot követel minden írni-olvasni tudó 20 éves férfi számára. Kimerítő indokolással a következő határozati javaslatot terjeszti elő: »Határoztai javaslat. (Í ásítja a képviselőház a belügyminisztert, hogy a Ház elé terjesztett törvén ilatát, megtartván annak a választók összeírására vonatkozó II. fejezetét, oly fokkal egészítse ki, melyek folytán szavazatjoggal bírjon legalább minden 20 éves atyai, gazdái hatalom. bűnfenyítő ítélet vagy büntetés, vagy esőd alatt nem álló férfi, ki írni. olvasni tud. vagy h) az 1848 : V. és az erdélyi 11. t.-cikk alapján a jelen törvény szentesítésére következő első országos képviselőválasztásnál szavazat joggal bírt : szigorú büntetések uak a választásoknál és választási előmunkálatok alatt űzött v» résekre, megfélemlítések (presszió) és verekedésekre; s a választási kerületek — Erdélyt is beleértve — tekintettel népesség számarányára, lehetőleg igazságosan és méltányosan osztassanak be; megvonják az országos képvisel laszthatás jogát, — ha csak állásukról a v v én \ szabta előmunkálatai megnyíltakor le nem mondanak, — a főre;» tói, —
