Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

74 1605. szám. kedvezett a tőkéből eredő 100 ezüst forint évenkinti jövedelem cenzusa is. Végül kedvezett a városoknak az értelmiségi cenzus is. mert hiszen a magasabb értelmiségnek, a diplomások, természetszerűen aránylag legnagyobb számban városokban laktak. Az egyéb községekben megállapított egynegyed úrbéri telek cenzusa pedig bevitte a választók sorába a kisbirtokosok és földmívesek zömét. A I

s--as törvényhozás, hacsak uem akart a kiváltságosak választójogáról egyszerre az általános választójogra áttérni, nem is folyamodhatott más rendszerhez, mint a tulajdon, jövedelem, foglalkozás és magasabb értelmiség cenzusához. A ust mm akart elfogadni, mert még nem tudhatta, miként fog alakulni a jövendőben adórendszere és milyen hatása lehet a változásnak a választójogra. A' , k 1843-ban meg)ele.:t hírlapi cikkéből kitűnik az az aggodalom, bogy »az i - adó leszállítása az adófizetést kevesbítvén, a választó ! biró polgárok ; is kevesbítheti.Ilii 237 s itott a ig akkori kulturális állapota mellett az általános »nyabbra méri értelmiségi cenzushoz sem. Jellemző erre nézve idősb nak a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tett •; Amerikában is Legalább írás*olvasáshoz van kötve a választójog, ami sokkal nagyobb kvalifikáció, mint ami a törvényjavaslatban foglaltatik. « Ha helyesen akarjuk eibirálni, hogy milyen szempont vezérelte az 1848. évi V. t.-c. alkotóit, amidőn a törvényben foglalt cenzust állapították meg, a felvilágosítást megkapjuk Kossuth Lajosnak a cenzusról irott hírlapi cik kében. (Testi Hírlap 1843. óvt. 2h7. szám.) >A cenzuália rendszer lényei mond — abban áll, hog részeseivé azok té iek, kikről — minthogy egy bizonyos vagyonnal vagy jövedelemmel bírnak, való' feltehető, h Ihették, s a közállomány és közjó iránt érdekkel viseltetnek. Ezen i ellen magába nem lehet senkinek ellenv« az alkalmazás az orvosságot is változtathatja zns olyan lebet, minélfogva a választási jog valóságos i liberalizmus >t ölti fel. Hitünk szerint a polgári álladalomnak azon kell lenni loskodjék, miszerint még a legszegényebb polgárnak is módja, alkalma legyen magát némileg kiművelni; niberben | LZ embert és polgárt annyira tisztelnie, a birtokszi s élelemkereset dályait annyira el kell hárítania, miszerint a közjóllét atartás »rdekíottnek ább az lettek oly túl amot nek, wiy nélkül a. is törvényhozás te!iát a tula ideiem, foglalkozás és ma»b ért. g cenzusánál az akkor még máskép meg nom állapítható LZUS fokmérőjét kereste A vagyonnak, jövedelemnek és a í<>. isnak esak annyiban volt jelentőség'- előtte, hogy mindháromban ; telezte izonyos minin »rtelraiseg m< aek lel, »e kell venni e pontnál, h( törvényhozásnak a váójog megalkotásánál statisztikai adat sem állott rendelkez< ndkívüli politikai helyzetünk okozta és okozza bb statisztitaink ! tstitkofc — így ír / Klek . ben n isztikája • című mnTÓnek előszavában. A statisztika i Hirlap 1843. évi 225. Bzámából — olyan állapot

I alv egészen k