Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

1605. szám. 53 123. §. A választókat aszerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön csoportonkint kell szavazásra bocsátani. Afelett, hogy melyik jelöltre szavazók bocsáttatnak először szavazásra, illetőleg, ha kettőnél több jelölt van, minő sorrendben, a küldöttségi elnök által húzott sors dönt. Több községből álló szavazókörben az első községnél ily módon megállapított sorrend valamennyi községre irányadó. 124. §. Nem fogadható el a szavazat, ha nincs értelme; ha feltételhez köttetett vagy másként korlátoztatott; ha többfélekép magyarázható; ha nem jelöltre szól. Ha egy családi néven csak egy jelölt van, a szavazat azért, mert az utónév hibás vagy épen nem mondatott ki, nem utasítható vissza, valamint nem utasítható vissza a szavazat más oly esetekben sem, amikor azt, hogy a szavazat melyik jelöltre szól, kétségtelenül meg lehet állapítani. 125. §. A szavazásra nem bocsátott személyt, ha neve az illető szavazókör választói névjegyzékében előfordul, a szavazatszedő küldöttségi elnök megkérdezni köteles, hogy melyik jelöltre szándékozott szavazni. A felhívás következtében tett nyilatkozatot a visszautasítottak jegyzékében (120. §.) meg kell említeni. Annak a választónak a nyilatkozatát, akinek szavazatát a küldöttségi elnök a 124. §. alapján nem fogadta el, ugyané jegyzékbe kell felvenni. 7. A titkos szavazás módja különösen 126. §. Titkos szavazásnál a választók borítékba zárt szavazólappal szavaznak". A szavazásra kizárólag hivatalos szavazólapot (128. §.) lehet használni. 127. §. A szavazólapok befogadására szolgáló borítékokat a belügyminiszter át nem látszó papirosból egységesen állíttatja elő. A boríték el van látva az ország címerével. A belügyminiszter a központi választmánynak kellő időben megfelelő mennyiségű borítékot küld. 128. §. A központi választmány, mihelyt a 101. §. értelmében a választási el« nök a jelöltek neveit bejelentette, nyomban intézkedik, hogy rendszerint sok-