Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.

Irományszámok - 1910-1605

1605. szám. 25 Aki közvetlenül előzőleg elnöke, helyettes elnöke, tagja, jegj^zője vagy helyettes, jegyzője volt a központi választmánynak s mint ilyen az esküt letette, azt újból letenni nem tartozik. 38. §. A központi választmány hivatalos nyelve a magyar. 30. §. A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit. Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghivó útján értesíti. A meghivót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni és a törvényhatóság székházán (városháza) való kifüggesztés útján közzétenni. Rendkívül sürgős esetekben az elnöknek jogában áll a központi választmányt haladéktalanul összehívni. Az általános képviselőválasztások alkalmával a központi választmány a szükséghez képest naponkint ülésezik. 40. §. . A törvényhatósági bizottság közgyűlése elhatározhatja, hogy a központi választmány az ideiglenes névjegyzék összeállítását (61. §.) és az ellene benyújtott felszólalások és észrevételek tárgyalását (63. §.) szükség esetében több osztályban végezze. E végből a törvényhatósági bizottság közgyűlése a központi választmány tagjai közül a szükséges számban kijelöli azokat, akik az osztályokban a központi választmány elnökén és helyettesén kivül az elnöki tennivalókat végzik. Osztályelnökül lehetőleg oly tagot kell kijelölni, aki egyszersmind törvényhatósági tisztviselő. A központi választmány tagjait az osztályokba maga a választmány sorozza be, még pedig úgy, hogy egy-egy osztály az elnökön kívül legalább négy tagból álljon és hogy lehetőleg minden osztálynak legyen legalább egy tagja mindazokból a választókerületekből, amelyeknek névjegyzékét tárgyalja. Az osztályok részére a jegyzőket a szükséges számban a központi választmány elnöke rendeli ki a törvényhatóság jegyzői közül. 41*. §. A központi választmány ülései nyilvánosak. Érvényes határozat hozatalára az elnökön felül legalább hat tagnak, osztályülésben legalább két tagnak jelenléte szükséges. Aki egy féléven át egy ülésen sem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti választmányi tagságát és a legközelebbi tag választásnál újra meg nem választható. A központi választmány viszonylagos szótöbbséggel dönt. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavazhat. ;

KÜ iromány. XX\ 4