Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
238 1605. szám. ugyan, hogy a községi vagy körjegyző, aki a törvényjavaslat szerint az összeírás előkészítését is fogja végezni, képzettségénél és a lakosság viszonyainak ismereténél fogva mint az összeíró küldöttség tagja igen alkalmas arra, hogy az összeírás helyességét és alaposságát előmozdítsa. Igen valószínű az is, hogy kisebb népességű helyeken a községi vagy körjegyzőnek az összeíró küldöttségbe tagul való megválasztása más megfelelő egyének hiányában nem lesz mellőzhető. Mindezekkel szemben azonban fordulhatnak elő olyan esetek, amikor a községi vagy körjegyzőnek az összeíró küldöttségben tagként való részvétele különleges körülményeknél fogva nélkülözhető. A törvényjavaslat azt, hogy az összeíró küldöttségek mindenütt megtelelő számi »an és arra való elemekből megalakíthatok legyenek, azáltal kívánja biztosítani, hogy az összeíró küLdöttségi tagság elfogadását kötele<zi. Ezzel ez a feladat oly polgári kötelességgé válik, amelynek teljesítését alapos ok nélkül senki meg nem tagadhatja. A törvényjavaslat szerint arra, aki a választást alapos ok nélkül el nem fogadja vagy a megválasztásból folyó kötelességeknek alapos ok nélkül nem tesz eleget, a központi választmány ötven koronától ötezer koronáig terjedhető pénzbírságot szabhat. Minthogy a pénzbírság kiszabása oly kérdés, amelynek tárgyában fokozottabb jogvédelem indokolt, a törvényjavaslat a pénzbírságot kimondó határozat ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak enged helyet. A már fennebb említett községi vagy körjegyzőn felül még a tanítószemélyzet az, amely az összeíró küldöttsógi tagságra különösen alkalmasnak mutatkozik és kisebb helyeken más arra való elemek hiányában az összeíró küldöttség megalakításánál igen sokszor nélkülözhetetlen is. A tanítószemélyzet tagjának részvételét az összeíró küldöttségben különösen kívánatossá teszi az írni és olvasni tudásnak az összeíró küldöttség előtt történő igazolása, amelynél oktatási szakférfiak közreműködése az igazolás végett jelentkezők írni és olvasni tudásának helyes és pártatlan megítélését nagyban előmozdítja. A törvényjavaslat tekintettel a községi és körjegyzőre nézve fennebb, a tanítószemélyzetre nézve pedig most említett nyomós okokra, különösen hathatós eszközt akar teremteni annak kikényszerítésére, hogy községi vagy körjegyző, továbbá nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott elemi népiskolánál alkalm férfi tanító, amennyiben a központi választmány az összeíró küldöttség tagjává megválasztja, ezen tisztséget elfogadja és a tisztséggel járó kötelességeket pontosan teljesítse. Kimondja nevezetesen a törvényjavaslat, hogy a községi (kör-) jegyző, továbbá nyilvános, úgyszintén nyilvánossági joggal felruházott elemi népiskoláknál alkalmazott férfitanítók pénzbírság helyett fegyelmi felelősség terhe mellett tartoznak az összeíró küldöttségbe tör. ént megválasztásukat elfogadni és a választásból folyó kötelességeiket lesíteni. Emellett a törvényjavaslat 60. §-a arról is gondoskodik, hogy az összeíró küldöttség eljárásánál a községi vagy körjegyző akkor is jelen legyen, ha a küldöttségnek nem tagja, továbbá, hogy* hasonlókép jelen legyen minden esetben elemi népiskolai tanító, nevezetesen olyankor is, ha elemi népiskolai tanítói . író küldöttség tagjává nem választottak ineg. A törvényjavaslatnak az összeíró küldöttségek szervezetére vonatkozó .éb rendelkezései az 1913 : XIV. t.-cikknek változtatást nem igénylő hasonló tárgyú rendelkezéseivei mindenben megegyeznek és egyebek között feutartják azt az eddigi állapotot, hogy az összeíró küldöttségnek tagja csak fér ti
