Főrendiházi irományok, 1910. XXV. kötet • 1597-1641. sz.
Irományszámok - 1910-1605
1605. szám. 235 A törvényjavaslatnak a központi választmányra vonatkozó rendelkezései az 1913 : XIV. t.-cikkel szemben két irányban tartalmaznak mélyreható újítást. A törvényjavaslat 38. $-a szerint a központi választmánynak az önkormányzati szervek közül kijelölt elnökön és az önkormányzati testületek által választott tagokon felül tagja Ívsz még egy bírói személy is, akit az elsőfokú bíróságok vagy a királyi ítélőtábla ítélőbírái közül a királyi ítélőtábla elnöki tanácsa jelöl ki. Bírói személynek részvétele a központi választmány működésében míg egyrészt — tekintettel a bíróság tagjainak a kormányhatalommal szemben olfoglalt független helyzetére — nem fogja csökkenteni azt a biztosítékot, amely a központi választmánynak önkormányzati jellegéhez fűződik, addig másrészt újabb biztosítékot jelent a központi választmány működésének törvényszerűsége tekintetében. A központi választmányban a bíróra váró működés irányát és határait a bírói állás jellege szabja meg, amely kizárja azt, hogy a bíró merőben célszerűségi szempontok szerint elbírálandó és éppen ezen okból legtöbbször politikai természetű kérdések eldöntésébe — a törvényszerűség körén kívül e3Ő szempontból — befolyjon. A törvényjavaslat szerint a központi választmány tagjakép közreműködő bíró az ideiglenes névjegyzék ellen ben3 7 ujtott felszólalások és észrevételek tárgyalásánál és általában oly kérdésekben, amelyeknél a határozat ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, a központi választmánynak szavazati joggal bíró előadója, a központi választmány hatáskörébe tartozó minden egyéb ügyben pedig a hozandó határozathoz kizárólag törvényszerűség szempontjából szólhat hozzá. E szabályozás szerint a bíró azokban az ügyekben, amelyekben nem előadó, a központi választmány működése törvényszerűségének ellenőrzőjekép szerepel, azokban az ügyekben pedig, amelyekben a határozat ellen a törvényjavaslat a közigazgatási bírósághoz panaszt enged, vagyis a választójogot érintő kérdésekben és bizonyos birságmegállapítási ügyekben, a bírói személynek előadói közreműködése arra is fog szolgálni, hogy a hozott határozatoknak jogilag szabatos szerkesztését biztosítsa. Olyan esetben, amikor a központi választmány a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata folytán az ideiglenes névjegyzék összeállítását és az ellene benyújtott felszólalások és észrevételek tárgyalását két vagy több osztályban végzi, természetesen mindegyik osztályban szükséges egy-egy bíró közreműködése, miért is a 44. §-ban gondoskodás történik arról, hogy ily esetben a királyi ítélőtábla elnöki tanácsa a szükséges számban jelöljön ki bírói tagokat. A törvényjavaslatnak a központi választmány szervezetére vonatkozó második lényeges újítása, hogy a központi választmány tagjainak választásinál a kisebbségi képviselet érvényesül. A központi választmány a törvényjavaslat szerint oly közjogi igazgatási és részben bíráskodási tennivalókat végez, amelyek elvileg az eljárás teljes pártatlanságát követelik meg. A központi választmány működésének pártatlanságát azonban a gyakorlatban nem csekély mértékben veszélyezteti az a körülmény, hogy a központi választmány az önkormányzati testületek által tartott választás útján alakul, amely önkormányzati testületeknek tagjai köztudomás szerint politikai pártok szerint tömörülnek. Ha a központi választmány tagjainak választásánál az önkormányzati testületben többségben levő párt korlátlanul érvényesül, nevezetesen kizárólag a saját pártjából választja meg a központi választmány tagjait, igen közelfekvő annak lehetősége, hogy a központi választmány működését is egyoldalú pártszempontok fogják befolyásolni. Atalános tapasztalati tény, no gy választás útján alakult testületekben a kisobbségnek bármily csekély arányú képviselete hatályos féke a többség egyoldalú érvényesülésének. Ezek 30*
